helyrajzi szám

Dózsa György úti aluljáró

Lokál

1945 után az Aréna utat Dózsa György útra keresztelték át, de az aluljáró kiszélesítése csak 1950 márciusában kezdődhetett el.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1870-es évek elején egyezett meg a Pesti indóházat (a későbbi Nyugati pályaudvar) és az innen induló vasútvonalakat birtokló osztrák államvasúttal abban, hogy az pótolja évtizedes mulasztását, és vasúti átkelőket épít a pálya mentén. 1874-ben adták át a Ferdinánd híd, a Hajcsár (Bajza) utcai gyalogos alagút, illetve az Aréna (Dózsa György) úti aluljárót, ahová kocsival be lehetett hajtani. Az csak jóval később derült ki, hogy a méretek miatt villamospályát nem vezethetnek át a viadukt alatt. Ezért a századforduló után, az aluljáró mindkét oldalán létesült villamos-végállomás.

1928-ban a 10-es és 23-as villamosok a MÁV Kórháznál kialakított hurokban kanyarodtak vissza a Podmaniczky utcába, az akkori 2-es villamosok pedig a Vágány utcánál kialakított fejvégállomásig közlekedtek. Mindez azt jelentette, hogy az Aréna úton villamosozóknak az aluljáróban át kellett sétálniuk az egyik végállomásról a másikra. E kényelmetlenségnek egyre több kritikusa volt, s az említett 1928-as évben már arról számolt be a Friss Ujság, hogy a főváros közlekedésügyi bizottságának ülésén egyhangú megállapítást nyert, hogy „a villamosvonalnak az aluljárón való átvezetése igen kívánatos és sürgős”. A szakemberek két megoldási lehetőséget is felvázoltak. Az olcsóbb az lett volna, ha a viadukthoz nem nyúlnak, és a kocsiutat süllyesztik le 90 centiméterrel, és csak egy villamosvágányt vezetnének át úgy, „hogy a közlekedés kitérő forgalommal létesülne és maradna hely a kocsiközlekedés számára is”.

A drágább változat az Aréna út kiszélesítésével és új műtárgy építésével számolt, amely alatt két vágány is elfér. De tíz évig semmi nem történt, legközelebb 1938-ban került elő az aluljáró ügye, azt ígérték, hogy a kormány munkaprogramja nyomán elsőnek az Aréna úti aluljárót építik át, a kocsiforgalom számára 12 méter, a villamosok részére 5 méter, a gyalogosok számára pedig 2×4 méteres úttest készül, de ismét nem történt semmi. Négy évvel később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tett ígéretet arra, hogy az aluljárót „tanulmány tárgyává teszik”, ami a háborús években azt jelentette, hogy érdemi lépésekre a közeljövőben sem lehet számítani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.