helyrajzi szám

Kispesti rendőrkapitányság

Lokál

A már-már romantikusnak tűnő kapitányságnak nemcsak a funkciója, de a külleme sem sokat változott az elmúlt 112 évben. 

Két új rendőrkapitánysággal bővült 1912 őszén az agglomeráció: budapesti rendőrök érkeztek Erzsébetfalvára (ma Pesterzsébet) és Kispestre, amelyek ekkor még önálló települések voltak. Az új létesítményekre elsősorban azért volt szükség, mert a két község különösen veszélyes helynek számított, itt vertek tanyát azok, akiket kitiltottak a fővárosból. „Ez a két helység tette gyalázatosan illuzórikussá a budapesti intézkedéseket, amelyekkel a tolvajok, betörők ellen védekeztek. A szomszédos helységek lakói régóta panaszkodtak, hogy a tisztes hírüket mennyire tönkreteszi az odavonuló latrok áradata” – írta 1912. szeptember 29-én a Pesti Napló. Az új kapitányságok felállításával a korábbi gyakorlaton változtattak; addig a Budapest környéki települések bűnügyei a csendőrség hatáskörébe tartoztak, de az új kapitányságok felállításával ezeket a jobban felszerelt és több információval rendelkező budapesti rendőrség vette át. „Most végre el fognak tűnni a texasi életképek. Erzsébetfalva és Kispest rendőrileg a fővárosi policia hatáskörébe tartozik, akárcsak a Belváros vagy a VII. kerület, s a gyanús figurák már hetek óta menekülnek is a sisakos zsaruk elől, főképpen Csepelre szökdösnek át” – jegyezte meg a cikk szerzője, aki ezután kispesti látogatásáról számol be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.