Őszművészet – Budapest100

Medence és úttörőcsapat

Lokál

Tavasz helyett szeptember 11–12-én rendezik meg a Budapest100 ez évi hétvégéjét. A civil kezdeményezés tizenegy évvel ezelőtt indult. A vezetett épületbejárások ezúttal az 1921–1930, illetve az 1945–1957 között épült házakra fókuszálnak, a tervek szerint mintegy ötvenet nyitnak meg. Ezek közé tartozik a Villányi úti mini lakótelep is, amelyet 1954–1955-ben adtak át.

A pontos cím: Villányi út 55–65., de ez ne tévesszen meg senkit. Nem öt egymást követő házról, hanem sokkal nagyobb területről van szó, amit északról a Köbölkút utca határol, szomszédai pedig egy villa és egy társasház, illetve a Pető Intézet. A terület korábban a Gellért-hegy oldalában feljebb álló villákhoz tartozott, gyümölcsöskertek, főleg barackosok voltak itt az 1950-es évek elejéig, amikor az Építésügyi Minisztérium kisajátította – és megtartotta a magának.

A szocialista építőipar elmélete

A lakáskérdés már a 20. század elejétől a leg­égetőbb szociális problémájává vált Budapestnek, a II. világháború után különösen. Az ostrom alatt a lakások 20 százaléka pusztult el, az államosítást követő társbérletek kialakítása pedig legfeljebb megalázó szükségmegoldásnak volt mondható. De a tömegkommunikációban hetven évvel ezelőtt a kommunista párt valóságként kezelt lelkes tervpropagandája elkendőzte az egész problémát. A katasztrofális helyzetet tetézte, hogy 1949-től az építészetben is irányadóvá vált a szovjet modell, amely a lakóépületek esetén az ún. típusházakban öltött testet. A negyvenes évek végétől Budapesten egymásnak adták a kilincset a szovjet építészek és/vagy pártkomisszárok, hogy az egyébként kiváló hazai szakembergárdával megismertessék a szocialista realista építészet műhelytitkait, elsősorban az „éberség mindenekfelett” sztálini tanítására építve. Így válhatott a Magyar Építőművészek I. Országos Kongresszusa, ez az 1951 novemberében megtartott háromnapos rendezvény a magyar hagyományokat tagadó kozmopolita és formalista építészeti irányzat elleni harc nagy seregszemléjévé. Ugyanakkor alig épült új lakás, és nem is nagyon keresték a hatékony megoldásokat. Jellemző, hogy a Kis Katalin házassága című 1950-ben készült filmben az új lakásba költözők első dolga az, hogy Sztálin és Rákosi képét kiszögeljék a falra; a film készítői mintha a lakáshoz jutás lehetetlenségét, illetve abszurditását jelezték volna ezzel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.