helyrajzi szám

Meditáció

Lokál

A Mézeskalács tér Rákospalota és Pest­újhely határán található, és egyáltalán nem illik rá neve.

Három kis lakótelep határolja, három különböző korból: a rákospalotai vasutas telep az 1910-es években épült, a szocreál ház­soros 1954–1958 között, a paneles a hetvenes évek elején. Ez utóbbit Mézeskalács téri lakótelepnek is szokták mondani, bár aki tudja, hogy az összesen öt tízszintes és három négyszintes épületből álló egység valaha a Belügyminisztérium tulajdonában állott, véletlenül sem nevezné így. Korábban a környékbeliek csak Gumibot térnek nevezték a Mézeskalács teret. A Magyar Rendőr című lap 1989-ben közölt különös interjút Gáspár Attila alezredessel, a Budapesti Katonai Ügyészség helyettes vezetőjével. „Több mint tíz évig éltem a Mézeskalács téri lakótelepen, amely köztudottan elsősorban belügyi dolgozóknak épült. Ott alkalmam volt nap mint nap tapasztalni, milyenek is a testület tagjai. Magam is felháborodtam azokon a szülői értekezleteken, amelyeken az óvó néni arról panaszkodott, hány kisgyermek testén fedezi fel rendszeresen a gumibot nyomait. Láttam, amikor a lépcsőházban részegen összeverekedtek a kollégák, s még jó, ha nem egyenruhában voltak” – mesélte az alezredes…

Korábban a Magyar Rendőr arról írt, hogy vandálok járják a környéket. „Egy bánatos, guggoló kisleány látható a XV. kerületi Mézeskalács téren. Talán könnycseppek is legördülnének ártatlan arcán, ha ez a lányka nem lenne »csak« egy szobor. Mi felnőttek is szomorúak vagyunk. Pedig mennyire örültünk, amikor néhány hónappal ezelőtt elhelyezték ezt a kedves szobrot lakótelepünkön” – írta a lap 1981-ben, a telep ABC-áruháza mögött felállított kőszoborról, amelyet a Művészet című folyóiratban is csak Guggolóként emlegettek, és az egyetlen, nem különösebben feltűnő kortárs műalkotás volt a telepen. De a Magyar Rendőr szerzőjének már azon kellett keseregnie, hogy a művet összefirkálták, „bajuszt, szemüveget, nyakláncot, és még ki tudja, mi mindent rajzoltak a védtelen szobrocskára”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.