helyrajzi szám

Munkás Szent József-templom  

Lokál

A Munkás Szent József nevet viselő templomot 1932 júniusában szentelte fel a váci püspök.

„A munkások lakásviszonyai a legszerencsésebben azok nagy részének Budapest külső perifériáira való kitelepitésével és ott legalább tulnyomó részben pavillonszerü munkásházak létesitésével lennének rendezhetők” – olvasható a Budapesti székesfővárosban a környékén állami költségen létesitendő munkásházakról című 1908-as törvény indoklásában. E törvény részletezi azt is, hogy a cél érdekében az állam milyen földterületeket vásárolt meg. Ezek közé tartoztak „néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határá­ban fekvő s mintegy 472 000 négy­szög­ölnyi kiterjedésü ingatlanai” is, amiért a kincstár 3 millió koronát fizetett, további 12 milliót pedig munkáslakások építésére különítettek el.

A hivatalosan Kispesti Állami Munkástelepnek nevezett lakótelep építése már a törvény kihirdetésének évében elkezdődött, egy évvel később átadták az első házakat is. A területet már ekkor is mindenki csak Wekerletelepként emlegette Wekerle Sándor után, aki miniszterelnökként állt a kezdeményezés mögött.

A Wekerle már az 1. világháború kitörése előtt a munkáslakótelepek etalonjává vált, amelyet később nemhogy túlszárnyalni, de megismételni sem tudtak. Mindez annak volt köszönhető, hogy nem csak „lakóhelyeket” építettek. Az előrelátó és lelkiismeretes tervezői munkának köszönhetően az utcák térszerkezetét tudatosan alakították ki, és odafigyeltek a „zöldövezeti jellegre” is: 1912-ig 70 ezer fát ültettek. A telep kapcsán a leggyakrabban Kós Károly neve kerül elő, de ő csak két nagyobb épületet tervezett, illetve a főtér építési munkálatait irányította. Az építkezés felelőse Győri Ottmár mérnök volt, az ő vezetésével negyven különféle, sajátos stílusú típusházat építettek. Minden lakáshoz kertrész is tartozott, a lakások mérete 48 négyzetméter volt, az átlagos pesti munkáslakások területének majd’ a duplája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."