helyrajzi szám

Munkás Szent József-templom  

Lokál

A Munkás Szent József nevet viselő templomot 1932 júniusában szentelte fel a váci püspök.

„A munkások lakásviszonyai a legszerencsésebben azok nagy részének Budapest külső perifériáira való kitelepitésével és ott legalább tulnyomó részben pavillonszerü munkásházak létesitésével lennének rendezhetők” – olvasható a Budapesti székesfővárosban a környékén állami költségen létesitendő munkásházakról című 1908-as törvény indoklásában. E törvény részletezi azt is, hogy a cél érdekében az állam milyen földterületeket vásárolt meg. Ezek közé tartoztak „néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határá­ban fekvő s mintegy 472 000 négy­szög­ölnyi kiterjedésü ingatlanai” is, amiért a kincstár 3 millió koronát fizetett, további 12 milliót pedig munkáslakások építésére különítettek el.

A hivatalosan Kispesti Állami Munkástelepnek nevezett lakótelep építése már a törvény kihirdetésének évében elkezdődött, egy évvel később átadták az első házakat is. A területet már ekkor is mindenki csak Wekerletelepként emlegette Wekerle Sándor után, aki miniszterelnökként állt a kezdeményezés mögött.

A Wekerle már az 1. világháború kitörése előtt a munkáslakótelepek etalonjává vált, amelyet később nemhogy túlszárnyalni, de megismételni sem tudtak. Mindez annak volt köszönhető, hogy nem csak „lakóhelyeket” építettek. Az előrelátó és lelkiismeretes tervezői munkának köszönhetően az utcák térszerkezetét tudatosan alakították ki, és odafigyeltek a „zöldövezeti jellegre” is: 1912-ig 70 ezer fát ültettek. A telep kapcsán a leggyakrabban Kós Károly neve kerül elő, de ő csak két nagyobb épületet tervezett, illetve a főtér építési munkálatait irányította. Az építkezés felelőse Győri Ottmár mérnök volt, az ő vezetésével negyven különféle, sajátos stílusú típusházat építettek. Minden lakáshoz kertrész is tartozott, a lakások mérete 48 négyzetméter volt, az átlagos pesti munkáslakások területének majd’ a duplája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.