helyrajzi szám

Munkás Szent József-templom  

Lokál

A Munkás Szent József nevet viselő templomot 1932 júniusában szentelte fel a váci püspök.

„A munkások lakásviszonyai a legszerencsésebben azok nagy részének Budapest külső perifériáira való kitelepitésével és ott legalább tulnyomó részben pavillonszerü munkásházak létesitésével lennének rendezhetők” – olvasható a Budapesti székesfővárosban a környékén állami költségen létesitendő munkásházakról című 1908-as törvény indoklásában. E törvény részletezi azt is, hogy a cél érdekében az állam milyen földterületeket vásárolt meg. Ezek közé tartoztak „néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határá­ban fekvő s mintegy 472 000 négy­szög­ölnyi kiterjedésü ingatlanai” is, amiért a kincstár 3 millió koronát fizetett, további 12 milliót pedig munkáslakások építésére különítettek el.

A hivatalosan Kispesti Állami Munkástelepnek nevezett lakótelep építése már a törvény kihirdetésének évében elkezdődött, egy évvel később átadták az első házakat is. A területet már ekkor is mindenki csak Wekerletelepként emlegette Wekerle Sándor után, aki miniszterelnökként állt a kezdeményezés mögött.

A Wekerle már az 1. világháború kitörése előtt a munkáslakótelepek etalonjává vált, amelyet később nemhogy túlszárnyalni, de megismételni sem tudtak. Mindez annak volt köszönhető, hogy nem csak „lakóhelyeket” építettek. Az előrelátó és lelkiismeretes tervezői munkának köszönhetően az utcák térszerkezetét tudatosan alakították ki, és odafigyeltek a „zöldövezeti jellegre” is: 1912-ig 70 ezer fát ültettek. A telep kapcsán a leggyakrabban Kós Károly neve kerül elő, de ő csak két nagyobb épületet tervezett, illetve a főtér építési munkálatait irányította. Az építkezés felelőse Győri Ottmár mérnök volt, az ő vezetésével negyven különféle, sajátos stílusú típusházat építettek. Minden lakáshoz kertrész is tartozott, a lakások mérete 48 négyzetméter volt, az átlagos pesti munkáslakások területének majd’ a duplája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.