BALATON-melléklet

Néhány másodperc alatt

Hajókatasztrófa Balatonfüreden

Lokál

A balatoni hajózás 20. századi történetének legsúlyosabb tragédiája hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án történt. A Balatonfüredről Tihanyba menetrend szerint közlekedő hajó több mint száznyolcvan utassal a fedélzetén indulás után néhány perccel az oldalára borult és elsüllyedt.

 

„A Mahart legrégibb – még mindig forgalomban levő – személyhajója a 150 személyt szállítani képes Dömsöd-motoros, munkásjáratokat bonyolít le. 1918-ban, épült, negyven év elteltével átépítették” – írta 1980. január 6-án a Magyarország című hetilap a hazai hajózás történetét felelevenítő cikkében. A szerző nem írta le, de a Dömsöd eredetileg gőzhajó volt, és nemcsak 1957-ben építették át, hanem az 1950-es évek elején is, az akkori divatnak megfelelően „mennyiségi” alapon. A felújított hajót Pajtásnak nevezték el. Előtte római kettessel jelölték.

A Dunáról a Balatonra

Több, vele egyidőben készült csavargőzös személyhajóhoz hasonlóan a hajónak nem volt neve, csak egy sorszámot kapott az építés időrendi sorrendjében, amit a lajstromban római számmal jelöltek. A 120 lőerős, 150 férőhelyes hajókat rövidebb utakra használták. A II. budapesti átkelőhajóként üzemelt a Dunán. 1945 elején aknára futott és elsüllyedt, de egy évvel később rendbe hozták. A saját erejéből, a Dunán és a Sió-csatornán keresztül jutott el a Balatonra, hogy a Balatoni Hajózási Vállalat vegye állományba. Háromévi szolgálat után döntöttek úgy, hogy a hajót az állóvízi viszonyoknak megfelelően módosítják, egyúttal a férőhelyek számát is növelik. Az átalakításra 1951-ben került sor. Azzal nem foglalkozott senki, hogy a bővítés miatt, változatlan teljesítmény mellett, bizonytalanná válhat a hajó stabilitása. „A balatoni közlekedést a megnövekedett utasforgalom zavartalan lebonyolítására megreformálják és kibővítik. Miután a dolgozók tízezrei üdülnek a magyar tenger partján, több dunai csavargőzöst a Balatonra vittek” – írták a lapok, mivel a Pajtás mellett más „római számos” kishajókat is átalakítottak. Így lett az V. jelű hajó neve Ifjúgárda, a VIII.-é pedig Úttörő.

A későbbi szakvélemények szerint a hajók egyike sem maradt biztonságos, de a Pajtás különösen nem. Az átalakítás során ugyanis nagyobb méretű, jóval nehezebb csavart szereltek rá, ami azt eredményezte, hogy induláskor a hajó hátsó fele felemelkedett, az eleje pedig lesüllyedt. Az átalakított hajóval menet­próbákat nem végeztek, és a stabilitását sem vizsgálták. A hajó kapitánya többször kifejezte aggodalmát az imbolygó járművel kapcsolatban, de a panaszait nem vették figyelembe. Ráadásul 1954 májusában a Balatoni Hajózási Vállalat „kibővítette” a menetrendjét, így napi hét alkalommal közlekedtek a hajók Balatonfüred és Tihany között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.