helyrajzi szám

Pest-Buda mozi / Görögség háza

Lokál

Budapest születésének 100. évfordulóját épp akkor ünnepelték, amikor a Kádár-korszak nyugati hitelekből finanszírozott jóléti intézkedései csúcsra jártak. 

1973-ban annyi új beruházás valósult meg, mint az első világháború óta még soha. Teljesen felújították a kisföldalattit és a fogaskerekűt, a külvárosokban alul- és felüljárók épültek, ezresével adták át a panellakásokat, és valószínűleg annyi szobor nem került a közterületekre, mint abban az évben. A centenárium idején az összes kerület megkapta a maga újdonságát, a IX. kerületben a József Attila-lakótelepiek jártak a legjobban, akiknek egy 480 férőhelyes mozit építettek.

Az akkori áron 21 millió forintból felhúzott egyszintes, modern vonalú mozi másfél év alatt épült fel Lang János tervei alapján. A jelek szerint a Győri Tervező Iroda építésze csak kihúzta az asztalfiókot: a Pest-Buda névre keresztelt mozi ugyanis teljesen úgy nézett ki, mint a tatabányai Turul mozi, amelyet nyolc évvel korábban avattak fel. „Belső tere szép, kényelmes. Technikai felszerelése korszerű. A nézőtér fűthető-hűthető. Az akusztika jó. Az óriás vászonra hetven milliméteres panoráma-szélesvásznú filmek is vetíthetők. A büfében ifjúsági klub, közönségtalálkozó számára is van hely” – lelkesedett a Magyar Nemzet tudósítója, mielőtt 1973. augusztus 18-án felavatták a Pest-Budát, az első budapesti mozit, amelyet légkondicionálóval szereltek fel. Akkoriban az is újdonságnak számított, hogy a nézőtéren világító számok jelezték a sorokat. A mozi avatóján Horváth Sándor, a Fővárosi Moziüzemi Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet, Keszei Pálné tanácselnök vette át a létesítményt, majd levetítették a Szülővárosunk, Budapest című dokumentumfilmet. Másnap a közönség – premier előtt – Várkonyi Zoltán Ártatlan gyilkosok című filmjére válhatott jegyet, augusztus 20-án pedig még a Locomotiv GT is fellépett az új moziban.

De hamar kiderült, hogy a Pest-Buda nem alkalmas arra, hogy premiermozi legyen. Nem a technikai körülmények, hanem a nézőszám miatt. A lakótelepen élők kevesen voltak ahhoz, hogy napról napra megtöltsék, messzebbről viszont elég macerás volt a tömegközlekedés, a metró pedig csak 1980-ban jutott el a József Attila-lakótelepig, így még az Ecseri úttól is buszozni kellett. A Pest-Buda szimpla utánjátszó moziként végezte, amely a hétköznapokon kongott az ürességtől. Nem véletlen, hogy 1990-ben a bezárásáról döntöttek. Az ezt követő huszonöt évben számtalan elképzelés született az épület hasznosítására, ám egyet sem sikerült megvalósítani. Jellemző, hogy a jegypénztáraknál elhelyezett 3×4 méteres mozaikfalat, Gera Éva Pest és Buda egyesítése című művét végül egy vihar döntötte le, szerencsére az alkotás egy részletét sikerült a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak megmenteniük. A mozi épülete viszont kizárólag a csodának köszönheti megmaradását.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.