helyrajzi szám

Pesterzsébeti városháza

Lokál

Erzsébetfalva ugyanúgy jött létre, ahogy oly sok Budapest környéki település a 19. század végén: felparcelláztak egy pusztaságot.

Az itteni prérit Gubacspusztának nevezték, ahol még az 1860-as években két telep alakult ki, Kossuthfalva és Erzsébetfalva – az alapítók 1870-ben egyenesen Kossuth Lajostól és Erzsébet királynétól kértek és kaptak engedélyt a névhasználatra. A felparcellázott kis alapterületű, olcsó telkeket leginkább Budapestről kiszorult munká­sok és közalkalmazottak vásárolták meg. Egyre többen. Az ipar megjelenésével a lakosság száma is rohamosan emelkedni kezdett, ezért egyre nagyobb gondot jelentett, hogy a telepek közigazgatás szerint a szomszédos Soroksárhoz tartoztak. Noha a betelepülők közadakozásból már 1882-ben építettek maguknak egy „községházát”, önálló településről csak azután beszélhetünk, hogy Erzsébetfalva és Kossuthfalva egyesült, és az Erzsébetfalva nevet megtartva nagyközségi rangot kapott.

A „függetlenség” mámorában az addigi községháza szerénynek találtatott, ezért az elöljáróság elhatározta, hogy olyan reprezentatív épületet állíttat – ugyancsak közadakozásból –, amely Erzsébetfalva dicsőségét is hirdeti. Kezdetben többfunkciós létesítményt, afféle üzletházat képzeltek el, amelynek a felső szintjén működött volna a községháza, alsó szintjén pedig vendéglátóhelyek és boltok üzemelnek, de a neves építész páros, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik már egy tisztán hivatali funkciókra alkalmas épület tervezésére kaptak megbízást. Az építkezés 1905-ben indult, a kacsalábon forgó községházát egy évvel később adták át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.