helyrajzi szám

Pesterzsébeti városháza

Lokál

Erzsébetfalva ugyanúgy jött létre, ahogy oly sok Budapest környéki település a 19. század végén: felparcelláztak egy pusztaságot.

Az itteni prérit Gubacspusztának nevezték, ahol még az 1860-as években két telep alakult ki, Kossuthfalva és Erzsébetfalva – az alapítók 1870-ben egyenesen Kossuth Lajostól és Erzsébet királynétól kértek és kaptak engedélyt a névhasználatra. A felparcellázott kis alapterületű, olcsó telkeket leginkább Budapestről kiszorult munká­sok és közalkalmazottak vásárolták meg. Egyre többen. Az ipar megjelenésével a lakosság száma is rohamosan emelkedni kezdett, ezért egyre nagyobb gondot jelentett, hogy a telepek közigazgatás szerint a szomszédos Soroksárhoz tartoztak. Noha a betelepülők közadakozásból már 1882-ben építettek maguknak egy „községházát”, önálló településről csak azután beszélhetünk, hogy Erzsébetfalva és Kossuthfalva egyesült, és az Erzsébetfalva nevet megtartva nagyközségi rangot kapott.

A „függetlenség” mámorában az addigi községháza szerénynek találtatott, ezért az elöljáróság elhatározta, hogy olyan reprezentatív épületet állíttat – ugyancsak közadakozásból –, amely Erzsébetfalva dicsőségét is hirdeti. Kezdetben többfunkciós létesítményt, afféle üzletházat képzeltek el, amelynek a felső szintjén működött volna a községháza, alsó szintjén pedig vendéglátóhelyek és boltok üzemelnek, de a neves építész páros, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik már egy tisztán hivatali funkciókra alkalmas épület tervezésére kaptak megbízást. Az építkezés 1905-ben indult, a kacsalábon forgó községházát egy évvel később adták át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.