helyrajzi szám

Pesterzsébeti városháza

Lokál

Erzsébetfalva ugyanúgy jött létre, ahogy oly sok Budapest környéki település a 19. század végén: felparcelláztak egy pusztaságot.

Az itteni prérit Gubacspusztának nevezték, ahol még az 1860-as években két telep alakult ki, Kossuthfalva és Erzsébetfalva – az alapítók 1870-ben egyenesen Kossuth Lajostól és Erzsébet királynétól kértek és kaptak engedélyt a névhasználatra. A felparcellázott kis alapterületű, olcsó telkeket leginkább Budapestről kiszorult munká­sok és közalkalmazottak vásárolták meg. Egyre többen. Az ipar megjelenésével a lakosság száma is rohamosan emelkedni kezdett, ezért egyre nagyobb gondot jelentett, hogy a telepek közigazgatás szerint a szomszédos Soroksárhoz tartoztak. Noha a betelepülők közadakozásból már 1882-ben építettek maguknak egy „községházát”, önálló településről csak azután beszélhetünk, hogy Erzsébetfalva és Kossuthfalva egyesült, és az Erzsébetfalva nevet megtartva nagyközségi rangot kapott.

A „függetlenség” mámorában az addigi községháza szerénynek találtatott, ezért az elöljáróság elhatározta, hogy olyan reprezentatív épületet állíttat – ugyancsak közadakozásból –, amely Erzsébetfalva dicsőségét is hirdeti. Kezdetben többfunkciós létesítményt, afféle üzletházat képzeltek el, amelynek a felső szintjén működött volna a községháza, alsó szintjén pedig vendéglátóhelyek és boltok üzemelnek, de a neves építész páros, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik már egy tisztán hivatali funkciókra alkalmas épület tervezésére kaptak megbízást. Az építkezés 1905-ben indult, a kacsalábon forgó községházát egy évvel később adták át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.