helyrajzi szám

Sz. Soós János és Sz. Soós Jánosné síremléke

Lokál

Reggelig sorolhatnánk az abszurd, jelentéktelen, megalomán, ízléstelen példákat – ugyanakkor remekműveket is –, de akad egy olyan síremlék az Új köztemetőben, amely e hatalmas mezőnyben is párját ritkítja.

A sírkövek és síremlékek a mindenkori közízlés fokmérői, de ugyanígy evidencia, hogy a hagyományos magyar nyughely egyszerű. Ennek nemcsak anyagi okai vannak, legalább ennyire fontos a belesimulási szándék is. Különben is, ha az elhunyt nem feltűnősködött életében, és mindenben igyekezett a környezetéhez alkalmazkodni, akkor e szokásnak nem a sírkövesnél kell véget vetni. Persze egy-egy angyalka, virágtartó vagy betűaranyozás még el-elmegy, de a többség ennél nem merészkedik tovább.

Akik viszont hajlandók a fantáziájukat hozzátartozójuk emlékének szolgálatába állítani, különféle tárgyakkal, alakzatokkal, szobrokkal stb. próbálják feltűnővé tenni a síremléket. Angyal és Jézus, leboruló özvegyasszony, ártatlan kisgyermek, netán az elhunyt mesterségének címere, a lehetőségek száma végtelen, újabban a Nagy-Magyarország alakú sírkövek is megjelentek, és nem lennénk meglepve, ha kiderülne: olyan sírkő is dísze­leg valamelyik temetőben, amelyen orosz mintára nemcsak a halott életnagyságú szobra áll, de az autójáé is.

Reggelig sorolhatnánk az abszurd, jelentéktelen, megalomán, ízléstelen példákat – ugyanakkor remekműveket is –, de akad egy olyan síremlék az Új köztemetőben, amely e hatalmas mezőnyben is párját ritkítja: egyszerre kvalitásos műtárgy és rémisztő szörnyűség, naiv hatásvadászat és hipernaturalista giccsallegória. A viszonylag nagy méretű sírkövön minden a domborműves cselekménynek van alárendelve, virágtartónak, felekezeti jelképnek nem is jutott hely, még a feliratok is – Sz. Soós János 1854–1920; Sz. Soós Jánosné Lázár Zsuzsanna 1860–1923 – alig olvashatók. A látványt nehéz szavakkal visszaadni. Az ívelt tetejű kőlap alsó felén, egy ravatalon (vagy proszektúrán) fekvő hulla látható, mellette egy brácsázó csontváz áll és „húzza el a nótáját”. A kereszt alakú kompozíció szimmetriáját csak a sírkő szélén térdeplő meztelen női alak zavarja, akinek ugyanolyan üveges a tekintete, mint a fekvő férfinak. Úgy sejtjük, hogy az alakok az elhunytakat, Sz. Soós Jánost és a feleségét ábrázolhatják, akik nagyon rövid időn belül követték egymást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.