helyrajzi szám

Sz. Soós János és Sz. Soós Jánosné síremléke

Lokál

Reggelig sorolhatnánk az abszurd, jelentéktelen, megalomán, ízléstelen példákat – ugyanakkor remekműveket is –, de akad egy olyan síremlék az Új köztemetőben, amely e hatalmas mezőnyben is párját ritkítja.

A sírkövek és síremlékek a mindenkori közízlés fokmérői, de ugyanígy evidencia, hogy a hagyományos magyar nyughely egyszerű. Ennek nemcsak anyagi okai vannak, legalább ennyire fontos a belesimulási szándék is. Különben is, ha az elhunyt nem feltűnősködött életében, és mindenben igyekezett a környezetéhez alkalmazkodni, akkor e szokásnak nem a sírkövesnél kell véget vetni. Persze egy-egy angyalka, virágtartó vagy betűaranyozás még el-elmegy, de a többség ennél nem merészkedik tovább.

Akik viszont hajlandók a fantáziájukat hozzátartozójuk emlékének szolgálatába állítani, különféle tárgyakkal, alakzatokkal, szobrokkal stb. próbálják feltűnővé tenni a síremléket. Angyal és Jézus, leboruló özvegyasszony, ártatlan kisgyermek, netán az elhunyt mesterségének címere, a lehetőségek száma végtelen, újabban a Nagy-Magyarország alakú sírkövek is megjelentek, és nem lennénk meglepve, ha kiderülne: olyan sírkő is dísze­leg valamelyik temetőben, amelyen orosz mintára nemcsak a halott életnagyságú szobra áll, de az autójáé is.

Reggelig sorolhatnánk az abszurd, jelentéktelen, megalomán, ízléstelen példákat – ugyanakkor remekműveket is –, de akad egy olyan síremlék az Új köztemetőben, amely e hatalmas mezőnyben is párját ritkítja: egyszerre kvalitásos műtárgy és rémisztő szörnyűség, naiv hatásvadászat és hipernaturalista giccsallegória. A viszonylag nagy méretű sírkövön minden a domborműves cselekménynek van alárendelve, virágtartónak, felekezeti jelképnek nem is jutott hely, még a feliratok is – Sz. Soós János 1854–1920; Sz. Soós Jánosné Lázár Zsuzsanna 1860–1923 – alig olvashatók. A látványt nehéz szavakkal visszaadni. Az ívelt tetejű kőlap alsó felén, egy ravatalon (vagy proszektúrán) fekvő hulla látható, mellette egy brácsázó csontváz áll és „húzza el a nótáját”. A kereszt alakú kompozíció szimmetriáját csak a sírkő szélén térdeplő meztelen női alak zavarja, akinek ugyanolyan üveges a tekintete, mint a fekvő férfinak. Úgy sejtjük, hogy az alakok az elhunytakat, Sz. Soós Jánost és a feleségét ábrázolhatják, akik nagyon rövid időn belül követték egymást.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?