helyrajzi szám

Szent Imre-szoborcsoport

Lokál

Már a 19. század utolsó éveiben jelentős közlekedési csomópont alakult ki a mai Móricz Zsigmond körtér területén, ám hiába volt itt villamos- és HÉV-megálló, no meg az utolsó budapesti omnibusz végállomása, a területet csak „budai elágazásként” emlegették.

Nagyvároshoz illő ingatlanberuházások az 1910-es években kezdődtek, de a tér végső arculatát csak 1943-ra, az új HÉV-végállomás („gomba”) átadása után nyerte el, és a következő 70 évben – a 4-es metró 2014-es átadásáig – alig változott itt bármi is.

A terület fejlődésének legjelentősebb időszaka 1929–1930-ra esett. Ekkor kapott nevet – Horthy Miklós körtér –, és ekkor indult utoljára omnibusz a Villányi úton. Ám ennél látványosabb változás volt, hogy felszámolták a tér északi végében álló hurokvégállomást, és megkezdődött a villamospálya kiépítése az időközben Szent Imre hercegre átkeresztelt Villányi úton.

Míg a Horthy Miklós körtér és a Horthy Miklós út (ma: Bartók Béla út) utcaneveket a kormányzó hatalomra kerülésének 10. évfordulójával indokolták, a Szent Imre herceg útja elnevezésnek az 1930–1931-re meghirdetett Szent Imre-emlékév volt az apropója. De a hurokvágány is a herceg halálának 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat miatt szűnt meg: itt állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imrét ábrázoló bronzszobrát. Pontosabban egy szoborcsoportot, amelynek a majd’ háromméteres talapzaton álló, aranykoronás herceg a főalakja, akit modern ruhába öltözött ifjú rajongók vesznek körül. Balról a parasztlányka, a cserkész és a diák, jobbról az „ártatlanságot” szimbolizáló lány kezében liliomokkal, a „szívét felajánló” lány és az imádkozó levente. A posztamens elején látható bronz domborművön a herceg apja, Szent István látható, amint felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának, a jobb oldalán Szent István intelmeiből, bal oldalán pedig Szent Imre imájából olvasható egy-egy részlet. A szoborcsoportot nem az emlékév állami költségvetéséből finanszírozták; Croy-Dülmen Izabella, Ferdinánd főherceg neje állta a cechet, ahogy a talapzat hátulján olvasható feliratból is kiderül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Más megvilágításban

A múzeum negyedik tematikus tárlata már a címével egyértelművé teszi, hogy az itt kiállított művek elsősorban azt szeretnék megmutatni, hogy az ember is csak egyetlen entitás a minket körülvevő „sok mindenből”, és emiatt a szerepünket újra kellene gondolnunk.

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.