helyrajzi szám

Szent Imre-szoborcsoport

Lokál

Már a 19. század utolsó éveiben jelentős közlekedési csomópont alakult ki a mai Móricz Zsigmond körtér területén, ám hiába volt itt villamos- és HÉV-megálló, no meg az utolsó budapesti omnibusz végállomása, a területet csak „budai elágazásként” emlegették.

Nagyvároshoz illő ingatlanberuházások az 1910-es években kezdődtek, de a tér végső arculatát csak 1943-ra, az új HÉV-végállomás („gomba”) átadása után nyerte el, és a következő 70 évben – a 4-es metró 2014-es átadásáig – alig változott itt bármi is.

A terület fejlődésének legjelentősebb időszaka 1929–1930-ra esett. Ekkor kapott nevet – Horthy Miklós körtér –, és ekkor indult utoljára omnibusz a Villányi úton. Ám ennél látványosabb változás volt, hogy felszámolták a tér északi végében álló hurokvégállomást, és megkezdődött a villamospálya kiépítése az időközben Szent Imre hercegre átkeresztelt Villányi úton.

Míg a Horthy Miklós körtér és a Horthy Miklós út (ma: Bartók Béla út) utcaneveket a kormányzó hatalomra kerülésének 10. évfordulójával indokolták, a Szent Imre herceg útja elnevezésnek az 1930–1931-re meghirdetett Szent Imre-emlékév volt az apropója. De a hurokvágány is a herceg halálának 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat miatt szűnt meg: itt állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imrét ábrázoló bronzszobrát. Pontosabban egy szoborcsoportot, amelynek a majd’ háromméteres talapzaton álló, aranykoronás herceg a főalakja, akit modern ruhába öltözött ifjú rajongók vesznek körül. Balról a parasztlányka, a cserkész és a diák, jobbról az „ártatlanságot” szimbolizáló lány kezében liliomokkal, a „szívét felajánló” lány és az imádkozó levente. A posztamens elején látható bronz domborművön a herceg apja, Szent István látható, amint felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának, a jobb oldalán Szent István intelmeiből, bal oldalán pedig Szent Imre imájából olvasható egy-egy részlet. A szoborcsoportot nem az emlékév állami költségvetéséből finanszírozták; Croy-Dülmen Izabella, Ferdinánd főherceg neje állta a cechet, ahogy a talapzat hátulján olvasható feliratból is kiderül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.