A leghíresebb Halloween-maszk és ami mögötte van

Mikrofilm

Michael Myers maszkja ott van a leghíresebb horrorkellékek panteonjában valahol a Sikoly-álarc és Freddy Krueger csíkos pulcsija között. A maszk eredetileg Kirk kapitányé volt, és maga William Shatner sem tudta, hogy karaktere egy sorozatgyilkos fizimiskájává változott. 

„Amíg pénz van benne, nem számítok rá, hogy véget ér” – nyilatkozta John Carpenter legendás filmsorozatáról, a Halloweenről. Egyelőre pedig úgy néz ki, pénz van benne bőven: 2018-ban, a kilencedik epizód alkalmából a franchise ráncfelvarráson esett át, aminek meg is lett az eredménye. A ’78-as eredeti óta ez volt az első rész, mi pozitív kritikákat kapott, részben azért, mert a közbeeső borzalmas folytatásokat figyelmen kívül hagyva az eredeti sztorit folytatta, részben pedig azért, mert végre kikérték magának Carpenternek a tanácsait is.

A sikerre való tekintettel pedig meg is érkezett a következő epizód, olyan box office-eredményekkel, ami már-már a pandémia előtti időket idézi: a Gyilkos Halloweent október 15-én mutatták be Amerikában, első hétvégéjén pedig 50,4 millió dolláros bevételt hozott; ráadásul úgy, hogy a mozikkal egy időben a Peacock nevű streamingplatformon is elérhetővé vált. Hibrid premier ilyen jó eredményt nem ért el azóta, hogy a koronavírusnak köszönhetően divatba jött ez a terjesztési mód – ami talán a mozis blockbuster-korszak leáldozásával is járhat. A Gyilkos Halloween a Godzilla Kong ellen 31,6 milliós eredményét jócskán felülmúlva vált rekorderré.

Az eredeti Halloween minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb slasherje, így nem csoda, ha a sorozat főhőséhez hasonlóan évtizedek alatt sem volt képes kimúlni. Michael Myers talán már nem idéz elő olyan sikongatást, mint hajdanán, azonban még mindig képes ráhozni a frászt a nézőkre. Ez pedig nagyban köszönhető az azóta ikonikussá váló maszkjának, mely nemcsak a film, de a Halloween ünnep egyik elhagyhatatlan kellékévé vált.

A világoskék, kifejezéstelenül hideg és érzelemmentes álarc eredetileg a Star Trek James T. Kirk kapitányáé volt.

A film sztorija szerint a maszkra a sorozatgyilkos Michael Myers akkor tett szert, amikor az eredeti, 1978-as filmben kiszabadult a Smith’s Grove elmegyógyintézetből. Néhány más tárggyal együtt emelte el azt egy helyi üzletből. Apróbb változtatásokkal ugyanez a maszk jelent meg aztán a franchise összes többi részében, kivéve az 1982-es Halloween 3.: Boszorkányos időszak című részt, amiben Myers nem is tűnik fel.

Az eredeti, Carpenter-féle mozi hihetetlenül alacsony, 300 ezer dolláros költségből forgott, épp ezért a kellékekre és jelmezekre sem volt túl sok pénzük. Tommy Lee Wallace díszlettervező végül egészen olcsón megúszta a film talán legfontosabb kellékének beszerzését: egy közeli jelmezboltban megvette William Shatner Star Trek-karakterének, Kirk kapitánynak a maszkját, amiért kevesebb mint 2 dollárt kellett fizetnie. Hogy kicsit félelmetesebbé tegye, kitágította annak szemlyukait, eltüntette pajeszát és szemöldökét, majd lefújta világoskék festékkel.

Nem sokon múlott azonban, hogy épp Kirk kapitány fizimiskájára esett Wallace választása: egy ideig gondolkozott azon, hogy Emmett Kelly „Fáradt Willie”-bohóc álarca mellett döntsön – ráadásul ez összekapcsolta volna a sorozatgyilkos megjelenését azzal, amikor gyerekként, bohócruhát viselve megölte Judith nevű testvérét. A másik két lehetőség a szintén Star Trek-karakter Mr. Spock, és az egykori amerikai elnök, Richard Nixon maszkja volt.

A Kirk kapitányt alakító William Shatner egy Youtube-videóban idézte fel, mit szólt hozzá, hogy karakterét ilyen módon használták fel a sorozatban.

„Nem emlékszem a konkrét pillanatra, de azt gondoltam: Ugye, ez csak vicc? Ugye, csak szórakoztok velem?”

– emlékezett vissza. Eredetileg azért készítették róla a maszkot, hogy ha a sorozatban öreggé kellett varázsolni vagy meg kellett változtatni az arcát, ne kelljen annyi időt a sminkasztalnál töltenie, elég legyen az álarcot használva kikísérletezni a megfelelő kinézetet.

Myers maszkja ikonikussá vált ugyan, de a sorozat több részében is kapott kritikákat. Ami nem is csoda, tekintve hogy a folytatások nagy része botrányosan rosszul sikerült. Az 1988-as Halloween 4-ben például fura, botoxolásra hajazó ajkakat kapott a sorozatgyilkos, míg az egy évvel későbbi ötödik epizódban a frizuráját megváltoztatva csak tovább rontottak kinézetén. A Rob Zombie-féle két Halloween (a 2007-es, a klasszikust újrázó remake és annak 2009-es folytatása) a maszkok terén is próbált újítani. A mostani, David Gordon Green-rendezte, 2018-as új remake és annak folytatása, a Gyilkos Halloween azonban visszatért az eredeti, Carpenter-féle maszkhoz.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.