Az USA-n kívül jól megy a Tenet, azon belül szenvednek a mutánsok

Az USA-n kívül jól megy a Tenet, azon belül szenvednek a mutánsok

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 6.

Mikrofilm

Éledezik a moziipar, de egyelőre inkább csak Amerikán kívül – a stúdió most abban bízik, hogy az USA-ban mindenki a Tenetre vár.

A box office, vagyis a mozibevételek tudománya általában elég egzakt dolog: persze vannak hatalmas bukások és meglepetéseredmények, de összességében azok a filmek hoznak sok pénzt, amelyektől a stúdiók ezt is remélik – a kérdéses produktumokat immár több éves hagyományként egyszerűen lepasszolják a streamingplatformoknak. A biztos ügymenetet évekkel korábban lezsírozott bemutatódátumokkal, és a biztos pénz jelentő folytatás- és franchise-cunamival biztosítják a stúdiók. A koronavírus azonban mindent a feje tetejére állított: törlődött a mozinaptár, nagyot futottak az online szolgáltatók; friss bemutatók landoltak egyenesen az interneten, ami hatalmas felfordulást, majd végül mozitörténeti reformot és még több kérdést eredményezett.

Így jutottunk el odáig, hogy a lassan kinyitó mozik ezekben a hetekben inkább egyfajta kísérleti laborként szolgálnak:

elég filmszínház van nyitva ahhoz, hogy bemutassanak egy filmet? Elég bátrak az emberek ahhoz, hogy moziba menjenek? Hosszú hónapok után van-e akkora moziéhség, hogy minden újdonságot bekajáljanak? Vagy épp ellenkezőleg, valami nagyon naggyal kell előrukkolni ahhoz, hogy a járványhelyzet ellenére sikerüljön visszacsábítani őket?

Az elmúlt hétvége bár egyértelmű választ nem adott ezekre a kérdésekre, de tendenciákat azért megmutatott. Christopher Nolan Tenetje, amit Messiásként vártak a filmszínházak, remek nemzetközi eredményeket szállított: 41 országból 53 milliót szakított a bemutatója óta. Az Egyesült Államokban augusztus 31-én nyitott a film, a szélesebb körű bemutató pedig szeptember 3-án volt; Kanadában ugyan Európához hasonlóan már lement a premier, de az ottani adatokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az ugyanis a hivatalos amerikai box office-eredmények része. Az óvatos becslések 40 millió körüli eredményt saccoltak, ezt egy tízessel fejelte meg a mozi, amire elsősorban az Egyesült Királyságban ($ 7,1 millió), Franciaországban ($ 6,7 millió), Dél-Koreában ($ 5,1 millió) és Németországban ($ 4,2 millió) voltak vevők az emberek.

Nehéz a mostani, rendhagyó helyzetet bármivel is összemérni, ráadásul az Amerikán kívüli adatok mindig rengeteg bizonytalanságra adnak okot: ahány filmpiac, annyi ízlés, bemutatóidőpont, vagy épp rivális film. Legtöbben Nolan korábbi alkotásaihoz viszonyítják a Tenet eredményeit – ez alapján pedig nem is kell szégyenkeznie: ugyan az Egyesült Királyságban – amit világszinten is rendkívül súlyosan érintett a járvány – és Dél-Koreában gyengébben mutatkozott be, mint a Dunkirk, a Csillagok között vagy az Eredet, de Franciaországban mindhárom film számait verte, Németországban pedig sikerült megelőznie a Dunkirköt.

Hogy mire lesz képes Nolan filmje az USA-ban, azt egyelőre senki sem tudja.

Múlt hétvégén az amerikai mozik 62%-a volt nyitva, ezekből összesen 16-17 millió dollár folyt be. Ez azt jelenti, hogy ha minden mozi üzemelt volna, akkor se jött volna össze 25 millió dollárnál nagyobb összeg. Összehasonlításképpen: tavaly ugyanebben az időszakban úgy termeltek 92 millió dollárt a filmszínházak, hogy nem is volt igazán nagyszabású premier. Új filmekben most sem dúskálhattak az emberek: a vezető cím minden idők egyik legszerencsétlenebb sorsú képregényfilmje, az Új mutánsok volt.

A képregényfilm, amin átok ül

Az Új mutánsokat az ág is húzza – most éppen az amerikai filmkritikusok lázadtak fel ellene. Az elmúlt években alig akadt szerencsétlenebb csillagzat alatt született stúdiófilm, mit az Új mutánsok. Az X-Men univerzumban játszódó tini-mutánsmozit a stúdió és a rendező se kiköpni, se lenyelni nem tudta; majd egy rakás halasztás és toldozás után a koronavírus tett be a bemutatónak.

Az X-men-spin-off több szempontból is megfelelt a kísérleti nyúl szerepére: nem százmilliókból, hanem csak 70 millió dollárból készült, így bukása sem szólna akkorát; igazán nagy rivális nélkül pedig még akár be is jöhet a stúdió taktikázása, hogy most küldi ringbe a filmet, amit már 3 éve leforgattak, de eddig forró krumpliként dobálgattak. Az Új mutánsok Amerikában mindössze 7 milliót, azon kívül 2,9 milliót hozott, ami megfelel azoknak a pesszimista becsléseknek, amelyeknek senki sem akart hinni a Fox stúdiónál. Ez azt jelenti, hogy ebben a formában egészen biztosan nem folytatódik majd a tinimutánsok kalandja.

A bevételi lista második helyén Russel Crowe ámokfutása, a Téboly végzett, mely a mozik első, poszt-koronás sikerévé vált. A premierek között ott volt még az internet koronázatlan királyának, Keanue Reeves-nek az új mozija: egyik első sikere, a Bill és Ted 19 évvel a második epizód után kaphatott új felvonást. A Bill & Ted Face the Music egyszerre mutatkozott be online és a nagyvásznon – utóbbi eredménye 1,2 millió dollár. A futottak még kategóriába tartozik Dev Patel legújabb filmje, a The Personal History of David Copperfield is, ami alig több mint félmilliót kalapozott össze.

A Tenet augusztus 26-tól nálunk is látható, az Új mutánsok szeptember 3-ától, a Téboly szeptember 10-én érkezik a magyar mozikba.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.