Az USA-n kívül jól megy a Tenet, azon belül szenvednek a mutánsok

Az USA-n kívül jól megy a Tenet, azon belül szenvednek a mutánsok

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 6.

Mikrofilm

Éledezik a moziipar, de egyelőre inkább csak Amerikán kívül – a stúdió most abban bízik, hogy az USA-ban mindenki a Tenetre vár.

A box office, vagyis a mozibevételek tudománya általában elég egzakt dolog: persze vannak hatalmas bukások és meglepetéseredmények, de összességében azok a filmek hoznak sok pénzt, amelyektől a stúdiók ezt is remélik – a kérdéses produktumokat immár több éves hagyományként egyszerűen lepasszolják a streamingplatformoknak. A biztos ügymenetet évekkel korábban lezsírozott bemutatódátumokkal, és a biztos pénz jelentő folytatás- és franchise-cunamival biztosítják a stúdiók. A koronavírus azonban mindent a feje tetejére állított: törlődött a mozinaptár, nagyot futottak az online szolgáltatók; friss bemutatók landoltak egyenesen az interneten, ami hatalmas felfordulást, majd végül mozitörténeti reformot és még több kérdést eredményezett.

Így jutottunk el odáig, hogy a lassan kinyitó mozik ezekben a hetekben inkább egyfajta kísérleti laborként szolgálnak:

elég filmszínház van nyitva ahhoz, hogy bemutassanak egy filmet? Elég bátrak az emberek ahhoz, hogy moziba menjenek? Hosszú hónapok után van-e akkora moziéhség, hogy minden újdonságot bekajáljanak? Vagy épp ellenkezőleg, valami nagyon naggyal kell előrukkolni ahhoz, hogy a járványhelyzet ellenére sikerüljön visszacsábítani őket?

Az elmúlt hétvége bár egyértelmű választ nem adott ezekre a kérdésekre, de tendenciákat azért megmutatott. Christopher Nolan Tenetje, amit Messiásként vártak a filmszínházak, remek nemzetközi eredményeket szállított: 41 országból 53 milliót szakított a bemutatója óta. Az Egyesült Államokban augusztus 31-én nyitott a film, a szélesebb körű bemutató pedig szeptember 3-án volt; Kanadában ugyan Európához hasonlóan már lement a premier, de az ottani adatokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az ugyanis a hivatalos amerikai box office-eredmények része. Az óvatos becslések 40 millió körüli eredményt saccoltak, ezt egy tízessel fejelte meg a mozi, amire elsősorban az Egyesült Királyságban ($ 7,1 millió), Franciaországban ($ 6,7 millió), Dél-Koreában ($ 5,1 millió) és Németországban ($ 4,2 millió) voltak vevők az emberek.

Nehéz a mostani, rendhagyó helyzetet bármivel is összemérni, ráadásul az Amerikán kívüli adatok mindig rengeteg bizonytalanságra adnak okot: ahány filmpiac, annyi ízlés, bemutatóidőpont, vagy épp rivális film. Legtöbben Nolan korábbi alkotásaihoz viszonyítják a Tenet eredményeit – ez alapján pedig nem is kell szégyenkeznie: ugyan az Egyesült Királyságban – amit világszinten is rendkívül súlyosan érintett a járvány – és Dél-Koreában gyengébben mutatkozott be, mint a Dunkirk, a Csillagok között vagy az Eredet, de Franciaországban mindhárom film számait verte, Németországban pedig sikerült megelőznie a Dunkirköt.

Hogy mire lesz képes Nolan filmje az USA-ban, azt egyelőre senki sem tudja.

Múlt hétvégén az amerikai mozik 62%-a volt nyitva, ezekből összesen 16-17 millió dollár folyt be. Ez azt jelenti, hogy ha minden mozi üzemelt volna, akkor se jött volna össze 25 millió dollárnál nagyobb összeg. Összehasonlításképpen: tavaly ugyanebben az időszakban úgy termeltek 92 millió dollárt a filmszínházak, hogy nem is volt igazán nagyszabású premier. Új filmekben most sem dúskálhattak az emberek: a vezető cím minden idők egyik legszerencsétlenebb sorsú képregényfilmje, az Új mutánsok volt.

A képregényfilm, amin átok ül

Az Új mutánsokat az ág is húzza – most éppen az amerikai filmkritikusok lázadtak fel ellene. Az elmúlt években alig akadt szerencsétlenebb csillagzat alatt született stúdiófilm, mit az Új mutánsok. Az X-Men univerzumban játszódó tini-mutánsmozit a stúdió és a rendező se kiköpni, se lenyelni nem tudta; majd egy rakás halasztás és toldozás után a koronavírus tett be a bemutatónak.

Az X-men-spin-off több szempontból is megfelelt a kísérleti nyúl szerepére: nem százmilliókból, hanem csak 70 millió dollárból készült, így bukása sem szólna akkorát; igazán nagy rivális nélkül pedig még akár be is jöhet a stúdió taktikázása, hogy most küldi ringbe a filmet, amit már 3 éve leforgattak, de eddig forró krumpliként dobálgattak. Az Új mutánsok Amerikában mindössze 7 milliót, azon kívül 2,9 milliót hozott, ami megfelel azoknak a pesszimista becsléseknek, amelyeknek senki sem akart hinni a Fox stúdiónál. Ez azt jelenti, hogy ebben a formában egészen biztosan nem folytatódik majd a tinimutánsok kalandja.

A bevételi lista második helyén Russel Crowe ámokfutása, a Téboly végzett, mely a mozik első, poszt-koronás sikerévé vált. A premierek között ott volt még az internet koronázatlan királyának, Keanue Reeves-nek az új mozija: egyik első sikere, a Bill és Ted 19 évvel a második epizód után kaphatott új felvonást. A Bill & Ted Face the Music egyszerre mutatkozott be online és a nagyvásznon – utóbbi eredménye 1,2 millió dollár. A futottak még kategóriába tartozik Dev Patel legújabb filmje, a The Personal History of David Copperfield is, ami alig több mint félmilliót kalapozott össze.

A Tenet augusztus 26-tól nálunk is látható, az Új mutánsok szeptember 3-ától, a Téboly szeptember 10-én érkezik a magyar mozikba.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.