Halála nagy veszteség az egész mozgóképes szakma számára – írta a Magyar Filmművészek Szövetsége, hozzátéve, hogy a rendezőt saját halottjának tekinti.
Sopsits Árpád 1952. május 2-án született Szegeden. Tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán kezdte. 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában. 1974-től a Semmelweis Egyetem Filozófiai Intézetében dolgozott, majd a Mafilm forgatókönyvírója, később rendezője volt. Dolgozott többek közt a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban, a Merlin Színházban, a Vígszínházban és a Szekszárdi Német Színházban.
Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de nevéhez fűződik a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Rítus (1995), a Derengő (1996), a Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), a Torzók (2001), a Ritmusok (2004), a Forgás (2006), a Kilengések (2006) és A hetedik kör (2008) is. A martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrilleréből sorozat is készült. 2016-ban így beszélt lapunknak a film témájáról: „Az ember néha úgy érzi, hogy a világ megváltoztathatatlan. Nagyon megvisel, hogy ugyanúgy működünk, mint régen. Az érdekek harca nem társadalmi berendezkedés függő, de hogy mennyire nő rá egy adott bűnügyre, az már társadalomfüggő.” Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be. Erről a bemutató idején kérdeztük ugyancsak egy interjúban.
Három filmjéért is díjat vehetett át a Magyar Filmszemlén (1990, 1993, 2001), A martfűi rémért 2017-ben a Magyar Filmhéten elnyerte a legjobb rendező díját. Alkotásait Bergamóban, Potsdamban, Montrealban, Liege-ben és Parmában is díjazták. 1994-ben kapta meg a Balázs Béla-díjat, 2002-ben a filmkritikusok díját és a Gundel Művészeti Díjat, 2008-ban a Vámos László-díjat. 2017-ben a Magyar Filmakadémia tagjai közé választották.
Sopsits Árpád 2023 végén agyműtéten esett át, azóta is súlyos beteg volt.
