Ennek nem fogunk örülni: gyökeres változások lesznek a streamingpiacon

Mikrofilm

A Netflix immár pénzt kér a jelszómegosztásért, az HBO platformja pedig Max néven folytatja.

„A szerelem nem más, mint a jelszavunk megosztása” – írta tweetjében a Netflix 2017-ben. 2023-ban pedig eljutottunk odáig, hogy a szerelemnek immár ára is van: Magyarországon havonta 990 forint.

A streaming indulása óta büszkén hirdette, hogy felhasználói nyugodtan megoszthatják jelszavukat másokkal. Ez ugyanúgy a platform identitásának része volt, mint hogy nincs reklám, a sorozatévadok epizódjai pedig ömlesztve érkeznek, hogy akár egy hétvége alatt le lehessen darálni őket. Úgy néz ki, szép lassan ennek mind búcsút mondhatunk. Azt, hogy a csökkenő előfizetői számok és a zuhanó részvények miatt miként köszöntött be változás a Netflixnél, ebben a cikkünkben mutattuk be.

A cég először Közép- és Dél-Amerikában kezdte tesztelni a jelszómegosztás korlátozását egy évvel ezelőtt, a változtatás pedig hazánkba is begyűrűzött. Hamarosan minden olyan felhasználó, aki a háztartásán kívül is megosztotta fiókadatait, levelet kap majd a Netflixtől, melyben tájékoztatják arról, hogy ezután havonta 990 forintba kerül majd, ha szeretnék fiókunkhoz vendégfelhasználót adni. A másik módszer, ha drágább csomagra váltunk: a 2490 forintos Alap díjcsomagban ugyanis nincs lehetőség vendégfelhasználó hozzáadására, a Standarddal (3490 Ft/hó) azonban egy, míg a Prémiummal (4490 Ft/hó) két olyan felhasználót is hozzáadhatunk profilunkhoz, akik nem élnek velünk egy háztartásban. A cég becslése szerint körülbelül 100 millió felhasználójuk osztotta meg a jelszavát valakivel, ez előfizetőik 43 százalékát jelenti. Nem kevés extra bevételt remélnek tehát a szigorítástól, arról azonban egyelőre nincs hír, hogyan is ellenőrzik majd, kik tartoznak egy háztartásba. A cég rengeteg adatot gyűjt felhasználóitól (amellett hogy mit nézünk, azt is figyeli, hol nézzük és milyen eszközön); a Forbes szerint ezeket használják majd fel az ellenőrzésre. Emellett várhatóan minden felhasználónak havonta be kell majd jelentkeznie saját otthonában a fiókjába.

A Netflix szigorítását tehát hamarosan a saját bőrünkön tapasztalhatják majd, az HBO streamingplatformjának reformjára azonban valószínűleg még várnunk kell. A Discovery és a WarnerMedia összeolvadása után még tavaly nyáron jelentették be, hogy megszűnik az HBO Max, amely Magyarországon annak idején az HBO GO-t váltotta. Az új streamingplatform nemes egyszerűséggel eltörli az évtizedekig a minőségi sorozatok szinonimájának számító HBO-t („Ez nem tévé, ez HBO!”), és ezentúl Max néven folytatja, szinte kizárólag franchise-okra és folytatásokra koncentrálva. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A hírek szerint nem is olyan nagy baj, hogy hozzánk a váltás csak késve érkezik majd el, a tengerentúlon ugyanis katasztrofálisan sikerült az átállás. Emberek tömegei nem tudtak bejelentkezni fiókjukba, behalt az app és az okostévés alkalmazás is. A Twittert elárasztották a felháborodott felhasználók panaszai, míg a Variety szerint a cég szerte a világon „háborús szobákat” állított fel a problémák megoldására. Mint állítják, egy ilyen volumenű átállás mindig döccenőkkel jár, de a legtöbb gikszert hamar orvosolták.

Azok a szerencsések azonban, akik gond nélkül bejutottak immár Max-fiókjukba, elégedettek az eredménnyel: az új streamingfelület felhasználóbarátabb, simábban és egyszerűbben működik mint elődje. Úgy néz ki tehát, hogy a cég valóban teljesítette egyik legfőbb ígéretét, miszerint alapos ráncfelvarrást hajtanak végre az appon: profibban működik a letöltés, kezelhetőbbek a gyerektartalmak és a profilunk is jobban testreszabható. Ráadásul az új streaming több mint 35 ezer órányi tartalmat vonultat fel, ami körülbelül duplája annak, ami az HBO Ma-on elérhető volt – igaz, ez főleg annak a töméntelen mennyiségű realitynek köszönhető, ami a Discoveryhez, a Food Networkhöz és társaihoz kötődik.

A Max egyik apró újítása azonban máris nagy port vert fel: a platform a rendezőket, írókat és producereket is egyetlen megnevezés, az „Alkotók” (Creators) alatt gyűjtött össze. A Twitter egy része felháborodva vette tudomásul, hogy így a Dühöngő bika stáblistáján a rendező Martin Scorsese ugyanúgy alkotóként szerepel, mint a bokszoló Jake LaMotta, akinek önéletrajzi könyvén a mozi alapul, és akit abban Robert DeNiro alakított. A lépés ellen az Amerikai Rendezők Céhe, illetve az épp a streamingplatformok miatt sztrájkoló Írók Céhe is kikelt. „Egyetértünk, hogy a Maxon található tartalmak mögött álló tehetségek megérdemlik, hogy munkájukat megfelelő módon elismerjék” – fogalmazott közleményében a cég, azt ígérve, hogy a hiba csak a technikai átállás miatt volt, de hamarosan orvosolni fogják.

A Max Amerikában három előfizetési csomagban érhető el: a Max Ad-Lite (9,99$/hó – 3500 Ft/hó) hirdetésekkel megtámogatott, míg az Max Ad Free-n (15,99/hó – 5600 Ft/hó) és a 4K-t is lehetővé tevő Max Ultimate Ad Free-n (19,99&/hó – 7000 Ft/hó) nincsenek reklámok. Egyelőre nem tudni, itthon mennyibe kerülnek majd az új előfizetések, ahogy arról sincs még hír, mikor gyűrűzik be hozzánk a változás. Valószínűleg csak jövőre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.