Hollywood két legkedvesebb embere gyűlöli egymást

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 19.

Mikrofilm

Egy kutya állt közéjük.

Az elmúlt pár év internetes kultúrája alapjaiban változtatta meg néhány hollywoodi sztár ázsióját: így válhatott a korábban csak faarcúnak bélyegzett Keanu Reevesből az internet legnagyobb sztárja, és ennek köszönhető, hogy Tom Hanksre immár nem Forrest Gumpkén tgondolunk, hanem mint Hollywood legrendesebb emberére.

Tele a web a Hankst istenítő írásokkal és visszaemlékezésekkel. Ő talán az egyetlen, akiről a Meetoo korában olyan témába vágó sztori jelent meg, amely csak tovább erősíti imázsát: Geena Davis idézte fel 1992-es, Micsoda csapat! című közös filmjük forgatását, amelyen Hanks volt az egyetlen férfi szereplő; a vígjáték arról az időszakról szól, amikor a II. világháború idején férfiak hiányában megalakult az első női baseballcsapat, s Hanks alakította az edzőjét.

"Tapasztalatom szerint azon ritka alkalmakkor, amikor egy férfit kizárólag nők vesznek körül, az illető mindig szükségesnek tart elsütni valami kellemetlen viccet a helyzetről. De Tom nem ilyen. Nem emlékszem rá, hogy egyáltalán feltűnt volna nekünk, hogy ő az egyetlen férfi" – mesélte a színésznő.

A Tom Hanks-imádat az idei Golden Globe-on hágott a csúcsra, amikor Hanks megkapta a Cecill B. Demille-ről elnevezett tiszteletbeli életműdíjat, itt az Oscar-díjas Charlize Theron emlékezett vissza meghatottan arra, hogyan adott neki esélyt pályája elején Hanks.

Nehéz elhinni, hogy valaki tényleg ennyire tökéletes, az újságíróknak sikerült is előkeríteniük egy pár hónappal ezelőtti ügyet, mely bebizonyítja: létezik olyan ember, aki kevésbé rajong Hanksért.

Henry Winkler nevét itthon kevesebben ismerik, hiszen néhány sorozat mellett maximum Adam Sandler-filmek mellékszerepeiben találkozhattunk vele. A tengerentúlon azonban igazi kultikus figura, elsősorban Happy Days című családi szitkomnak köszönhetően. Az 1974 és 1984 között futó sorozat évekig a legnézettebb tévéműsor volt, és ma is óriási kultusz övezi, épp Henry Winkler figurája miatt. Ő alakította ugyanis Arthur Herbert Fonzarellie-t, vagyis Fonzie-t (más néven The Fonzt), aki eredetileg mellékszereplő volt, ám népszerűsége miatt hamar a show főhősévé avanzsált. Hozzá fűződik a Jumping the Shark nevű sorozatos kifejezés – ezzel jelölik azt a pontot, amikor olyan lejtmenetbe kapcsol egy műsor, ahonnan már nincs megállás.

Winklert Hankshez hasolóan mindenki imádja Hollywoodban, egész generációk nőttek fel Fonzie kalandjain. A színész ráadásul ismét reneszánszát éli: ő alakítja a kiégett, színészetet alakító tanárt Bill Hader Barry című remek komédiájában, amiért tavaly végre megkapta első Emmy-díját. "43 éve írtam ezt a beszédet" – vette át az elismerést utalva arra, amikor először jelölték Fonzie szerepéért.

Winkler még tavaly októberben volt Andy Cohen vendége egy showműsorban, ahol egy betelefonáló kérdezett rá, miért nem jött ki jól a színész Tom Hanksszel az Egyik kopó, másik eb forgatásán. A felvetésen maga a műsorvezető is meglepődött, Winkler pedig először úgy tett, mintha nem hallotta volna a kérdést.

Végül mégis válaszolt: elárulta, hogy 13 napig ő volt a rendezője a filmnek, mely egy Hanks alakította zsaruról és annak neveletlen kutyájáról szólt. "Egy nap behívattak Jeff Katzenberg (stúdiófejes) irodájába, ő pedig megkérdezte: nálad van mindened? Menj haza!"

Winkler nem szólt egy rossz szót sem Hanksről, de elmondása alapján sejthető, hogy a színész rúgatta ki őt. "Remekül, remekül kijöttem – a kutyával"– tette hozzá.

Évekkel korábban, mikor még csak pletykaszinten suttogtak a viszályról, Winkler azt nyilatkozta, hogy nem utálja Hankst; érdekesség, hogy a már emlegetett Happy Days című sorozat egyik epizódjában Hanks is feltűnt, és egy jelenet erejéig össze is verekedett Winkler Fonzie-jával.

Az Egyik kopó, másik ebet 1989-ben mutatták be, vagyis Hanks és Winkler viszálya immár 30 éve húzódik, egészen a közelmúltig azonban a legtöbben nem is tudták, hogy Hollywood két legrendesebb embere nem kedveli egymást. A kutyás filmet végül Roger Spottiswoode fejezte be, hozzá tartozik a hivatalos rendezői kredit is; a film a mozikban siker volt, ám a kritikusok nem kedvelték túlzottan. Igazából csak a tévében lelte meg helyét, egy ideig a kertévék egyik kedvenceként itthon is állandó rotációban játszották.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.