"Hőst akartam faragni az öngyújtóárus bevándorlóból"

  • - palosm -
  • 2020. március 21.

Mikrofilm

A Mikrofilm hétvégi házimozis ajánlata: Dheepan - Egy menekült története. A film pár kattintás után megtekinthető a CirkoFilm online tékájában.

Egy brutális maszkulin börtönthriller, A próféta, valamint a lerokkant delfinidomár és az utcai harcból megélő egyedülálló apa melodrámája, a Rozsda és csont után a cannes-i kedvenc Audiard pont jókor nyúlt a bevándorlás problémájához — a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás után, de a menekültválság élesedése előtt nem sokkal dolgozta fel egy Sri Lanka-i politikai menekült történetét, akinek egy francia lakótelepen gondnokként kellene boldogulnia. A fedőtörténet szerint az indulásnál mellé keveredett nő úgymond a felesége, az árva kislány pedig a lányuk –úgyhogy családként kénytelenek működni, miközben egyáltalán nem ismerik egymást.

A film azon a drámai folyamaton vezet végig, ahogy az egymás, de még önmaguk számára is idegen szereplők lassan azonosulnak új életükkel, és rájönnek arra, hogy nincs más választásuk, mint magukévá tenni a fedősztorit. A mesét.

false

Csakhogy a lakótelepen seftelő francia gengszterközösség belső szabályai olyan nagyon nem is térnek el a Sri Lanka-i polgárháborús helyzetétől.

Árnyalt, finom emberi szituációkon nem ennek a filmnek a hatására fogunk elgondolkozni – de Audiard lefojtott, brutális, minden pillanatban az érzelmek felrobbanásával fenyegető világa így is magával ragadja a nézőt.

Leginkább a nagyszerű színészek miatt. A Dheepant játszó tamil menekült a valóságban Jesuthasan Antonythasan Franciaországban élő tamil politikai menekült – nehéz túlértékelni azt a drámai erőt, amit megtört tekintete, megbicsakló hangja visz a filmbe. Jesuthasan egyébként itt mesélte el a Narancsnak, hogyan lett tagja a később terorrszervezetként elhíresült Tamil Tigriseknek, és mit változtatott az életén a filmszerep. Nem sokat.

Audiard mindenesetre – bár giccshatáron egyensúlyoz –, nagyon tudja, hogyan kell az elhallgatással jellemezni figuráit.

Ahogy azt anno a Narancs kritikusa is megjegyezte: a Dheepan fontos filmként vitte el a cannes-i nagydíjat úgy, hogy az összetett társadalmi problémát nem "megjeleníti", hanem "felhasználja".

Ugyanakkor az is igaz, hogy Audiard nem rejti véka alá szándékait. A Narancsnak adott interjújában nemcsak arról beszélt, miért hord mindig kalapot, de rendezői szándékait is összefoglalta: „Én egyetlenegy dolgot akartam ezzel a filmemmel: arcot és nevet adni azoknak az itt élő bevándorlóknak, akik, míg mi a kávénkat kevergetjük a kávéházi asztalunknál, rózsát vagy öngyújtót árusítanak az utcáról. Hőst akartam faragni belőlük."

A Dheepan - Egy menekült története pár kattintás után megtekinthető a CirkoFilm online tékájában kevesebb, mint egy mozijegy áráért, magyar felirattal.

Dheepan - Egy menekült története from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.