"Hőst akartam faragni az öngyújtóárus bevándorlóból"

  • - palosm -
  • 2020. március 21.

Mikrofilm

A Mikrofilm hétvégi házimozis ajánlata: Dheepan - Egy menekült története. A film pár kattintás után megtekinthető a CirkoFilm online tékájában.

Egy brutális maszkulin börtönthriller, A próféta, valamint a lerokkant delfinidomár és az utcai harcból megélő egyedülálló apa melodrámája, a Rozsda és csont után a cannes-i kedvenc Audiard pont jókor nyúlt a bevándorlás problémájához — a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás után, de a menekültválság élesedése előtt nem sokkal dolgozta fel egy Sri Lanka-i politikai menekült történetét, akinek egy francia lakótelepen gondnokként kellene boldogulnia. A fedőtörténet szerint az indulásnál mellé keveredett nő úgymond a felesége, az árva kislány pedig a lányuk –úgyhogy családként kénytelenek működni, miközben egyáltalán nem ismerik egymást.

A film azon a drámai folyamaton vezet végig, ahogy az egymás, de még önmaguk számára is idegen szereplők lassan azonosulnak új életükkel, és rájönnek arra, hogy nincs más választásuk, mint magukévá tenni a fedősztorit. A mesét.

false

Csakhogy a lakótelepen seftelő francia gengszterközösség belső szabályai olyan nagyon nem is térnek el a Sri Lanka-i polgárháborús helyzetétől.

Árnyalt, finom emberi szituációkon nem ennek a filmnek a hatására fogunk elgondolkozni – de Audiard lefojtott, brutális, minden pillanatban az érzelmek felrobbanásával fenyegető világa így is magával ragadja a nézőt.

Leginkább a nagyszerű színészek miatt. A Dheepant játszó tamil menekült a valóságban Jesuthasan Antonythasan Franciaországban élő tamil politikai menekült – nehéz túlértékelni azt a drámai erőt, amit megtört tekintete, megbicsakló hangja visz a filmbe. Jesuthasan egyébként itt mesélte el a Narancsnak, hogyan lett tagja a később terorrszervezetként elhíresült Tamil Tigriseknek, és mit változtatott az életén a filmszerep. Nem sokat.

Audiard mindenesetre – bár giccshatáron egyensúlyoz –, nagyon tudja, hogyan kell az elhallgatással jellemezni figuráit.

Ahogy azt anno a Narancs kritikusa is megjegyezte: a Dheepan fontos filmként vitte el a cannes-i nagydíjat úgy, hogy az összetett társadalmi problémát nem "megjeleníti", hanem "felhasználja".

Ugyanakkor az is igaz, hogy Audiard nem rejti véka alá szándékait. A Narancsnak adott interjújában nemcsak arról beszélt, miért hord mindig kalapot, de rendezői szándékait is összefoglalta: „Én egyetlenegy dolgot akartam ezzel a filmemmel: arcot és nevet adni azoknak az itt élő bevándorlóknak, akik, míg mi a kávénkat kevergetjük a kávéházi asztalunknál, rózsát vagy öngyújtót árusítanak az utcáról. Hőst akartam faragni belőlük."

A Dheepan - Egy menekült története pár kattintás után megtekinthető a CirkoFilm online tékájában kevesebb, mint egy mozijegy áráért, magyar felirattal.

Dheepan - Egy menekült története from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."