Torrentmozi

Hamilton

  • SzSz
  • 2020. október 3.

Mikrofilm

Nagyszabású projektet indított tavaly a The New York Times 1619 néven, amelyben a rabszolgaság, s vele az Egyesült Államok történetét dolgozták fel. A vállalkozás egyik mondanivalója – leegyszerűsítve – az volt, hogy a szabadság és a lehetőségek földje rasszizmusra és egy népcsoport elnyomására épült. A témára rá­érezve a Disney is épp most állt elő az elmúlt évtizedek legnagyobb Broadway-sikerének, a 2015-ös Hamiltonnak a filmmé vágott színházi közvetítésével.

Lin-Manuel Miranda színházi szenzációja egyszerre alternatív történelemlecke és posztmodern történelmi igazságszolgáltatás: születése után, de még a nemzetállami megszilárdulása előtt mutatja be az országot, a szereplőket pedig szinte kizárólag színes bőrűek alakítják. Thomas Jefferson afrofrizurás piperkőc; George Wa­shington apáskodó fekete; a címszereplő pedig Miranda, vagyis maga az alkotó: latin származású progresszív idealista, „alávaló, árva, egy szajha és egy skót fia”, hangzik el többször is.

A Hamiltonban épp az a lenyűgöző, hogy történetében lényegében semmi érdekes nincs: a címszereplő ugyan ott van a tízdolláros bankjegyen és az Alapító Atyák között emlegetik, de legendák nem övezik – a musicalben azonban ő testesíti meg a szemléletet, amely naggyá tette Amerikát; „a bevándorlók ugyanis elvégzik a munkát” – dalolja. A darab egyetlen percre sem áll meg, a zenék az r&b-től a hiphopon át a soulig minden mai stílust felölelnek, a szöveget pedig mintha Kendrick Lamar egy albumáról koppintották volna – mindez nemcsak a színpadon, de a tévéképernyőn is lenyűgöző.

Magyar felirat: Szegedi Tamás, WiseGinger

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.