Marvel-mozi még nem bukott ekkorát

  • 2023. november 17.

Mikrofilm

A Marveleknek még a kánonból kiesett 2008-as A hihetetlen Hulkot is sikerült alulmúlnia.

Repedezik a Marvel mozibirodalom, túl sok szuperhősfilm és -sorozat készül, melyek egyre gyatrábbak és egyre kevesebb embert érdekeltek – írtunk korábbi cikkünkben, melyben bemutattuk, milyen nehézségekkel kell jelenleg szembenéznie minden idők legjövedelmezőbb filmsorozatának. A gödör, amibe a Marvel a Bosszúállók: Végjáték után került, mélyebb, mint azt előre sejteni lehetett: legújabb mozijuk, a Marvelek – amely a 33. Marvel-mozifilm – a stúdió történetének leggyengébb eredményét bemutatva mindössze 47 millió dollárral nyitott a tengerentúli mozikban.

A 2008-as Vasemberrel elinduló szuperhős-mozibirodalommal korábban mindössze kétszer esett meg, hogy egy filmje 60 milliónál kevesebb bevétellel induljon. Az egyik ilyen a 2008-as A hihetetlen Hulk volt 55,4 milliós eredménnyel – ez a második Marvel-mozi aVasember után, amely azonban hamar kipottyant a kánonból: ma már Hulkot is más színész, Marc Ruffalo alakítja, az akkori főszereplője, Edward Norton pedig nemkívánatossá vált a Marvel háza táján, mivel saját állítása szerint túlzottan komolyra akarta venni a figurát. A másik hasonlóan gyenge bevételű film a 2015-ös A hangya volt 57,2 milliós nyitóbevétellel; ennek a mozinak épp idén mutatták be a harmadik felvonását, a Kvantumánia, amely szintén bukdácsolt a pénztáraknál. Mint a Variety cikke felhívja a figyelmet, ezt csak a mozis futása után minősítették buktának, azt követően hogy világszinten 476 millió dollárt szedett össze. Ezzel ellentétben a Marvelek már a bemutatkozó hétvégéjén elhasalt.

A filmtől előzetesen 75-80 milliós amerikai premiert vártak, ebből lett 47 millió; de világszinten is gyenge számokat produkált: mindössze 63 millió dollárt a világ 51 országából. „Ez egy korábban példa nélküli Marvel-bukás” – fogalmazott David A. Gross elemző. Nia DaCosta filmje a 2019-es, világszinten egymilliárd dollárnál is többet hozó Marvel kapitány folytatása, de a jelek szerint még megközelíteni se tudta elődjét, amely 153 millió dollárral debütált. A film másik hősnője, Ms. Marvel a nagyvászon helyett tévésorozatban mutatkozott be, a közönség és a kritikusok is szerették, de ahhoz mégsem volt elég, hogy feltornázza a Marvelek számait.

Az elemzések szerint több oka is van a mostani bevételi kudarcnak. Nyilván közrejátszik benne a régóta rebesgetett „szuperhős-fáradtság”, azaz hogy egyszerűen túl sok képeegényfilm – sőt, immár sorozat – készül, így az emberek egyszerűen belefáradtak ezekbe. Ráadásul mióta a Végjátékban több ismert hősétől (Vasember, Amerika kapitány) is elköszönt, a Marvel szemmel láthatóan küszködik: filmjeik és sorozataik is egyre gyengébbek, az újabb szuperhőseiket pedig egyszerűen nem tudják olyan jól felépíteni, mint az előzőeket.

Szintén a bukás okai között emlegetik, hogy a Brie Larson-fémjelezte Marvel kapitány talán a kiugró bevételi eredményei ellenére sem akkora közönségkedvenc. Azt a filmet két Bosszúállók közé ágyazva mutatták be, box office számai így részben a felfokozott várakozásoknak is köszönhetőek. Magát Larsont – és vele együtt Marvel kapitányt – rengeteg támadás érte, a színésznőt az internetes trollok igyekeztek őt elviselhetetlen dívának, karakterét pedig feminista propagandának bélyegezni. Hiába azonban a Larson személye körüli trollhadjárat, a Marvelek valószínűleg ettől is jobban megsínylette, hogy a nemrég végetért színészsztrájk miatt egyszerűen nem kaphatott elég reklámot és promóciót: sem Larson, sem a Ms. Marvelt alakító Iman Vellani, sem a harmadik hőst, Monica Rambeau-t alakító Teyonah Parris nem adhatott interjút vagy hirdethette a mozit.

Persze néhány gyengébben teljesítő film miatt kár lenne még temetni a Marvelt, az azonban beszédes, hogy több filmjét, így a legújabb Amerika kapitányát, a Thunderboltsot és a Pengét is 2025-re halasztották, ezzel jelen állás szerint a Deadpool 3 maradt az egyetlen szuperhősös mozijuk 2024-re. Minderre persze hivatalosan az írók és színészek sztrájkja miatt volt szükség, de emellett valószínűleg a Disney-nél is észrevették, hogy legyen szó Star Warsról vagy szuperhősökről, ha túl sok érkezik a jóból, az könnyen a nézők torkán akad. Hát még ha az, amit nyújtanak nekik, nem is igazán jó.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.