Az elmúlt pár év a mozik és a streamingplatformok harcáról szólt, a csatát pedig gyakran világméretű fordulatok formálták. A koronavírus-járvány alatt a filmszínházak nagy része bezárt, a streamingek pedig előretörtek; rövid idő alatt azonban gyorsan megcsömörlött a piac, hiszen gombamód szaporodni kezdtek a platformok, amelyek ráadásul a folyamatos tartaloméhség miatt egyre több, egyre gyatrább tartalommal rukkoltak elő. Így amikor a filmszínházak ismét kinyíltak, lassan újra megteltek a sorok; miközben a Netflix-tündérmese kipukkadni látszott, és az HBO is köhögni kezdett.
A háborúval, inflációval és rezsiemeléssel súlyosbított gazdasági helyzet most úgy néz ki, újabb fordulatot hoz majd az összecsapásba:
egyrészt egyre több embernek kell meggondolnia, egy-egy hónapban mennyit szán filmnézésre és azt hogyan költi el; másrészt az emelkedő energiaárak miatt a mozik is kénytelenek lesznek bezárni, vagy árat emelni.
A Cinema City – mely a legnagyobb, itthon működő mozilánc – a Forbes szerint több mint 16 százalékkal emelte meg árait, így a legutóbb 2150 forintba kerülő, teljes árú, fővárosi 2D-s jegyár immár 2500 forintba kerül, amire az online vásárlóknak még egy 120 forintos kényelmi díjat is rászámolnak. A budapesti 3D-s vetítések 3000 – ha saját szemüveget viszünk, 350-el kevesebb –, míg az Imax-vetítések 3300 – szemüveggel mínusz 400 – forintba kerülnek.
Kérdés, a Cinema City után mikor dönt az emelés mellett a többi mozi. Fővárosi vetítőhelyek közül a Sugárban 2150, a Corvinban 1850, a Budapest Film artmozijaiban (Művész, Puskin, Toldi, Tabán, Kinocafé) 1600-1750 forintba kerül egy teljes árú jegy. És szintén kérdés, mi az a lélektani határ, amelynél a nézők már inkább otthon maradnak – vagy épp előfizetnek egy streamingre, amelynek havidíja akár egyetlen mozijegyből is kijöhet.
Az itthon is elérhető platformok közül a Netflix alapcsomagja havi 2490 forintba, a Disney+-é szintén 2490 forintba, míg az HBO Max havidíja 2390 forintba kerül. A Magyarországon kevésbé elterjedt Amazon Prime – melynek szintén vannak magyar nyelvű tartalmai, az MGM megvétele után pedig könyvtára is gigantikus duzzadt; nem beszélve arról, hogy egy rakás más stúdió filmje is elérhető videotékájából – a 30 napos ingyenes próbaidőszak után még mindig akciós 899 forintos havidíjon érhető el. A cég nemrég emelte fel árait havi 12,99 dollárról 14,99 dollárra (ez a mai árfolyamon több mint 655 forint), a magyar piacot azonban egyelőre még nem érintette a változtatás.
Jól látható tehát, hogy egyetlen Cinema citys mozijegyből gyakorlatilag bármelyik platform havidíja kijön; ha pedig egy másik mozit választunk, akkor is csak egy picit járunk jól. Hamarosan pedig érkezik a Netflix még kedvezőbb csomagja: a cég még korábban jelentette be, hogy eddig hagyományaival szakítva eltörli a jelszómegosztást, valamint utat enged a reklámoknak is. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Ausztráliában, Brazíliában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Koreában és az Egyesült Királyságban már novembertől elérhetővé válik a reklámokat tartalmazó, ám olcsóbb Netflix-előfizetés, mely 10 dollár helyett csak 7 dollárba kerül majd havonta. Ez ma a brutálisan erős dollár miatt több mint 3000 forintot jelentene – mivel ez drágább, mint a jelenleg elérhető alapcsomag, vélhetően ettől kevesebbet kell majd fizetnünk érte.
A reklámos előfizetésen ugyanúgy lesz 720p minőség, ám a teljes kínálat helyett csak a tartalmak 90-95 százaléka érhető el majd vele. A reklámok kezdetben 15 vagy 30 (Spanyolországban 20) másodpercesek lesznek, és a filmek/sorozatok előtt és közben bukkanhatnak fel.
Átlagosan óránként 4-5 percnyi hirdetésre számíthatunk, az új filmek esetében viszont „a moziélmény megóvása érdekében” csak a film elején mutatnak reklámokat.
Arról egyelőre nincs hír, Magyarországra mikor érkezik az olcsóbb előfizetés.
