Mióta nemcsak a mozikat kell ellátnia néznivalóval, de a Disney+ feneketlen streamingfelületét is folyamatosan táplálnia kell, a Disney valósággal ontja magából a folytatásokat, spinoffokat, remake-eket és rebootokat. A maihoz hasonló nehéz, bizonytalan időkben – poszt-COVID, a streaming hanyatlása, gazdasági visszaesés és társai – pedig a stúdiók még kevésbé vannak kísérletező kedvükben, mint egyébként. Ezt bizonyítják a stúdió háza tájáról most kiszivárgott hírek is.
Tavaly novemberben a Disney régi-új főnököt kapott az egykori sikergyáros, a céget 2005-2020 között irányító Bob Iger személyében, aki azonnal hozzá is látott a költségcsökkentéshez és a bevételek növeléséhez: 7000 dolgozó elbocsátását jelen tette be, amivel 5 milliárd dollárt tervez megspórolni. Emellett Avatar-témájú hullámvasutakat és játékokat telepítenek kaliforniai kalandparkjukba, amiben a második rész eszelős sikerét látva nincs is semmi meglepő. A stúdió feléleszti a közelmúltbeli nagy sikereit is, folytatódik a Toy Story, de új epizódot kap a Jégvarázs és a Zootropolis is.
Utóbbi kettő esetében inkább az lett volna furcsa, ha parlagon hagyják az aranytojást tojó tyúkokat: a Jégvarázs első epizódja 2013-ban több mint 1,2 milliárd dolláros bevételt ért el világszerte, újra feltámasztva a Disney-hercegnők kultuszát. A film hamar minden idők legnagyobb bevételű animációs filmjévé vált, a trónról csak a 2019-ben érkező folytatása taszította le, ami 1,4 milliárd dollárt fialt. A Zootropolis – Állati nagy balhé hercegnők és romantika helyett vicces állatokkal operált és a krimivígjátékokat idézte, sikeréhez viszont kétség sem férhetett: világszinten ez is meghaladta az 1 milliárd dolláros bevételt.
A Toy Story esete egy fokkal érdekesebb, hiszen úgy néz ki, a stúdió egyfajta mindig előhúzható aduként tekint rá. Elég azonban a szintén a Disney tulajdonában lévő Star Wars példáját megnéznünk hogy lássuk, a legnagyobb sikerektől is megcsömörlik a közönség, ha gondolkodás nélkül zúdítják a nyakába. Az 1995-ös első rész minden idők egyik legjobb animációs mozija, ráadásul az első, teljes egészében számítógéppel animált, egész estés játékfilm volt. Sikerét az 1999-es második rész meg tudta ismételni, majd 2010-ben érkezett a harmadik epizód, amely meglepetésre még rá is tudott licitálni elődeire: bevételei meghaladták az 1 milliárd dollárt; emellett nemcsak a legjobb animációs film Oscarját nyerte el, de forgatókönyvét is jelölték, és ott volt a legjobb film kategória jelöltjei között is. Pont ilyen érett, összetett és könnyfakasztóan megrázó módon kell búcsúzni a figuráktól – gondolta a közönség és a kritikusok is, ám a Disney nagy meglepetésre újabb folytatást jelentett be. A Toy Story 4-nek ismét csak sikerült rácáfolnia az elvárásokra: ugyan nem ért fel elődjéhez, de szinte hajszál pontosan ugyanannyi pénzt hozott mint a harmadik rész, és természetesen szintén elnyerte az animációs Oscar-díjat. Ez sem volt azonban elég a stúdiónak: folyatás helyett spinoffal álltak elő. Ez volt a tavalyi Lightyear, ami nélkülözött bármiféle kreativitást vagy ötletet, és még a kasszáknál is elhasalt – az csak hab volt a tortán, hogy a közel-keleti cenzúrába is beleütközött. A Lightyear hatalmas buktája után a rajongók reménykedhettek benne, hogy talán végre hagyják békében nyugodni a Toy Stor-t, de Bob Iger most ezt a reményüket is összetörte.
A Disney tavaly 2,4 millió előfizetőt vesztett, főképp a Disney+ Hotstar nevű, indiai streamingplatformjuk táborából. Ennek ellenére a bevételük a legutóbbi negyedévben 8 százalékot emelkedett, elérve a 23,51 milliárd dollárt. A befektetők viszont minden bizonyára többre vágynak, ezért a cég még egy bőrt lehúzni egykori sikergyáros karaktereiről.
