Román családi portrét és otthonápolásról szóló magyar filmet is díjaztak a Verzión

  • narancs.hu
  • 2024. november 11.

Mikrofilm

Átadták a 21. Verzió Filmfesztivál díjait – a seregszemle azonban még nem ért véget.

A legjobb nemzetközi dokumentumfilm az Apa című román alkotás lett. Lina Vdovîi és Radu Ciorniciuc filmje az erőszak mintázatairól, a traumák továbböröklődéséről szól. Lina, egy moldovai újságírónő videóüzenetet kap Olaszországban dolgozó apjától, amelynek köszönhetően saját múltjával is kénytelen szembenézni. Különdíjban részesült A néma fák, Agnieszka Zwiefka lengyel rendezőnő alkotása. A film egy 16 éves kurd lány, Runa története, akinek édesanyja meghal a lengyel-belarusz határon lévő erdőben.

A legjobb emberi jogi dokumentumfilmet az ötfős Fiatalok zsűrije választotta ki, tagjai a Verzió felhívására jelentkeztek. A győztes a Nincs más föld című alkotás lett, melynek főszereplői Ciszjordániában nap mint nap újragondolják az életüket. A film egy bátor négyfős palesztin-izraeli aktivista csoport munkája. Különdíjat kapott Shiori Ito Fekete doboz című dokuja, mely az újságírónő saját szexuális zaklatásának történetén keresztül a japán MeToo-mozgalmat mutatja be. 

A legjobb magyar dokumentumfilm Az életed nélkülem lett – Rubi Anna filmjére mi is felhívtuk a figyelmet szubjektív ajánlónkban. Az alkotás személyes történeteken keresztül mutatja be, mekkora áldozatvállalást és odaadást követel, ha valaki otthon ápolja fogyatékossággal élő gyermekét. Különdíjat kapott a fesztivál nyitófilmje, a KIX, melyre ugyancsak kitértünk ajánlónkban. A magyar Sráckornak is nevezett alkotás egy fiatal fiúról, Sanyiról szól, aki eleven kisgyerekből válik közellenséggé.

A Doc Future szekcióban első és második filmes alkotók egész estés dokumentumfilmjei versenyeztek. A győztes a Dalok a lassan égő Földről című alkotás lett. Olha Zhurba filmje két éven át az ukrán frontvonalhoz közel rögzített audiovizuális napló Ukrajna elmerüléséről a háború mélységébe, valamint az ukrán társadalomban végbemenő finom változásokról. Különdíjat kapott a Balomania, egy stílusos és mesterien rendezett első film a baloeiros, a brazil hőlégballon építés veszélyes világáról.

Idén először kaptak külön versenyszekciót az LMBTQ+-filmek. A legjobb queer film a Queendom című alkotás lett: egy Oroszországban élő performanszművészt mutat be, aki egyedi, túlvilági jelmezekben lép a közönség elé, és nem fél a határokat feszegetni. A különdíjat a Grand Prize című horvát film nyerte, amely az egyre növekvő zágrábi balroom színteret mutatja be.

A díjátadóval a Verzió nem ért végett: a nyertes filmekkel és különprogramokkal november 13-ig várják az érdeklődőket a budapesti Toldi és Művész moziban, valamint november 17-ig az Adaptérben a fesztivál virtuális valóság programját bemutató Vektor VR kiállítással. A budapesti verzió után pedig november 14-24 között online, a Verziótékában is nézhető majd 41 film, és érkeznek a Vidéki Verzió programjai Kecskeméten, Debrecenben, Szombathelyen, Miskolcon, Pécsett és Szegeden.

A Verzió Fesztivállal lapunk idén is kiemelten foglalkozik. Fesztiválbeharangozónkat ide, a magyar filmekről szóló összefoglalónkat pedig ide kattintva érhetik el. Somlyai Fanni programigazgatóval készült interjúnkat ide kattintva olvashatják, míg a szakmai programokat itt ajánlottuk.

További információk a Verzió honlapján.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.