Kibontott valóság – öt filmet ajánlunk a Verzió Filmfesztiválról

Mikrofilm

Kolonizáció, szembenézés a személyes történeteinkkel és az otthonápolás nehézségei – mindegyik témáról és még sokkal többről is kiváló dokumentumfilmek nézhetőek az idei Verzió Filmfesztiválon.

November 6-13. között immár 21. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, ezúttal is díjnyertes, fesztiválokat megjárt alkotásokkal, dokucsemegékkel és számos fontos, mai témával. A fesztiválról szóló beharangozónkat ide kattintva olvashatják, de külön cikket szenteltünk a magyar filmes blokknak is. A fesztivál nyitóprogramjáról ebben a cikkünkben van szó.

Idén 60 dokumentumfilm látható majd négy versenykategóriában és nyolc tematikus szekcióban. Mutatunk öt filmet, amelyet nem érdemes kihagyni.

KIX (rendezte: Révész Bálint és Mikulán Dávid)

A legnagyobb hírverést hagyományosan a fesztivál nyitófilmje kapja, az idén a seregszemlét megnyitó KIX pedig meg is érdemli a figyelmet. Világpremierje a jelenleg Európa legrangosabbjának számító, koppenhágai CPH:DOX fesztiválon volt, majd számos nemzetközi fesztiválra válogatták be és díjazták Amerikától Tajvanig. A rendhagyó dokut az alkotók tizenkét éven át készítették, épp ezért bélyegezték már a magyar Sráckornak is. Richard Linklater mesterművéhez hasonlóan ugyanis Révész és Mikulán alkotása is az élet kifürkészhetetlen útjait, a sors kiszámíthatatlan szeszélyeit igyekszik lencsevégre kapni. Ezek, ha elég sokáig figyelünk, már nem is tűnnek annyira kaotikusnak és megjósolhatatlannak: elég csak megnéznünk, ki honnan indult, milyen lehetőségekkel vágott bele az életbe, és máris szűkülnek a lehetőségei. Az alkotók a Boráros tér környékén találtak rá a 8 éves Sanyira és barátaira. Filmezni kezdték őket, összebarátkoztak; ez a kapcsolat pedig több mint egy évtizedig tartott, így láthatjuk, eleven kisgyerekből hogyan változott a főhős igazi bajkeverővé, akinek monogramja a rendőrségi hírekben köszönt vissza. A filmet a Cirko Film forgalmazza, így később szélesebb körben is látható majd a mozikban.

Vetítések:

november 8., péntek 20:30, Toldi - Nagyterem

Sugarcane (rendezte: Emily Kassie és Julian Brave NoiseCat)

A kolonizáció az idei Verzió egyik kiemelt témája, Kassie és NoiseCat filmje pedig a szekció egyik csúcspontjának számít. Mindketten díjnyertes riporterek, előbbi rövid dokumentumfilmjeiről is ismert. Filmjük Scorsese tavalyi eposzának a nem is olyan távoli rokona. A Megfojtott virágok azt mutatta be, hogyan gyilkolták meg Amerikában a húszas években az oszázs indiánokat, hogy így kaparintsák meg az olajvagyonukat. A Sugarcane helyszíne Kanada, ahol egy, a katolikus egyház fenntartásában működő iskola udvarán 2021-ben jelöletlen sírokat találtak. Az alkotók módszeresen eredtek a jelenség nyomába, a helyiek történetét középpontba állítva azt mutatják be, milyen szenvedéseken kellett átesniük a katolikus iskolában tanuló őslakos gyerekeknek. A film igazi, lassú lángon égő doku, amelynek hatása alól képtelenség kibújni. Számos fesztiválon, többek között a Sundance-en is díjazták, az előrejelzések szerint pedig az Oscar-jelölésre is komoly esélye van.

Vetítések:

november 7., csütörtök 18:30, Művész – Huszárik

november 10., vasárnap 18:15, Művész - Chaplin

Az életed nélkülem (rendezte: Rubi Anna)

Rubi Anna a Társaság a Szabadságjogokért munkatársaként évekig dolgozott a fogyatékkal élő közösségekkel és az őket segítő aktivistákkal, Az életed nélkülem az első egész estés dokumentumfilmje. Ennek középpontjában Magdi áll, aki több mint négy évtizede ápolja súlyos fogyatékossággal élő fiát, Ferit. Egyre többször gondolkodik el azon, mi lesz gyermekével, ha ő már nem lesz. Több sorstársával összefogva pert indít az állam ellen, hogy megépülhessen az az otthon, ahol a Ferihez hasonlók méltó életkörülmények között élhetnének. A film egyszerre megkapó és elkeserítő: bemutatja, milyen odaadást és áldozatvállalást jelent, ha valaki az otthonápolásnak szenteli életét, és hogy mindez az állami segítségnyújtás hiányában milyen kevésre elég. Ugyanakkor Magdi és társainak története felemelő is, hiszen azt az igazi, határt nem ismerő szeretetet mutatja be, amelyet ritkán látni, ráadásul közös harcuk össze is hozza őket. Az életed nélkülem november 7-étől az RTL+ Premiumon is debütál majd.

Vetítések:

november 7., csütörtök 18:00, Toldi – Nagyterem

november 10., vasárnap 20:30, Művész - Chaplin

Dahomey (rendezte: Mati Diop)

A rendező nevét a legtöbben 2019-es Az Atlantiak című, kísérteties, egyedi hangulatú filmjével ismerték meg. Ez volt az első nagyjátékfilmje, színésznőként azonban már több francia moziban feltűnt: először Claire Daines (Szép munka című filmjét, melyet nemrég a világ egyik legjobbjának választottak, ebben a cikkünkben mutattuk be) 35 pohár rum című 2008-as coming-of-age drámájában, legutóbb a Szerelemmel, szenvedéllyel című gyötrő szerelmi drámában, melyről itt írtunk bővebben. Legújabb alkotása, a Dahomey az idei Berlinálén elnyerte az Arany Medvét, és ugyancsak az Oscar egyik fő esélyeseként emlegetik. Ebben Diop a Benini Köztársaság harcát mutatja be, amelyet saját, egykori műkincseiért vív. A rendező nem agitál, inkább csak kérdez és felvet: mit jelentenek ezek a műtárgyak a beninieknek, egyáltalán, hogyan kellene szembenézniük saját múltjukkal és a francia gyarmatosítókkal? A film csúcspontját egy fűtött hangulatú vita jelenti, melynek résztvevői épp erről értekeznek. Diopnak a Dahomey-ben is sikerült megőriznie azt a sejtelmes, semmihez nem hasonlítható hangulatot, amelyet annyian dicsértek Az Atlantiakban is: saját, túlvilági hangjukon többek között a szállításra váró szobrok is megszólalnak benne.

Vetítések:

november 11., hétfő 18:00, Toldi – Nagyterem

november 13., szerda 20:30, Toldi - Kisterem

Szerelem, töredékekben (rendezte: Chloé Barreau)

A dokumentumfilmek hagyományosan a valóságot igyekeznek megragadni és bemutatni – de mi az a valóság, amely valóban érdemes erre? Attól, hogy valami megtörtént, tényleg máris filmalapanyaggá válik? A művészet ezen kérdései foglalkoztatják azokat az alkotókat, akik saját élettörténetükből inspirálódva készítenek dokumentumfilmeket. Ilyen a két Oscar-díjra jelölt Jay Rosenblatt is, aki interjúnkban (ide kattintva olvasható) többek között arról is beszélt, mi a különbség egy családi videó és aközött, hogy rövidfilmben mutatta be lánya felnövését. Rosenblatthoz hasonlóan Chloé Barreau is saját múltjából faragott filmet, amely olyan, mint egy szerelmeslevél magához a szerelemhez. A rendező ugyanis felkereste összes eddigi szerelmét – nők és férfiak, első és utolsó szerelem, mély érzelmi kapcsolat és barátság extrákkal. A velük készült beszélgetésekből állt össze a film, melyet archív felvételek, régi fotók és levelek képei festenek alá. Hihetetlenül izgalmas látni, hogyan bomlik ki egy hétköznapi élet valami ennyire burjánzó és lüktető sorssá, amely közel fél tucat ember életére volt döntő hatással: van, aki a mai napig könnyekkel küszködik egy-egy emlék felidézésekor, akad, aki nosztalgiával tekint vissza, és olyan is, aki még mindig nem tudott megbocsátani Barreau hűtlenségének. A Szerelem, töredékekben végső soron azt bizonyítja, hogy minden átlagosnak gondolt élet egyedi és megismételhetetlen. És olyan alkotók feldolgozásában, mint Barreau, mind érdemes arra, hogy elmeséljék.

Vetítések:

november 7., csütörtök 16:30, Toldi – Kisterem

november 13., szerda 16:15, Toldi - Kisterem

Jegyek és további információk a Verzió honlapján érhetők el.

(Címlapképünkön: részlet a KIX című filmből. Forrás: Verzió Filmfesztivál)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.