Tarr Béla Tokióban kap életműdíjat

  • narancs.hu
  • 2024. október 21.

Mikrofilm

A Sátántangó rendezőjét a 37. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) díjazzák.

Az október 28. és november 6. között megrendezett 37. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) vehet át díjat életművéért az egyik legismertebb magyar filmrendező, Tarr Béla – adta hírül a Variety.

Ichiyama Shozo, a fesztivál programigazgatója külön méltatta Tarrt: „1995-ben, a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon vetítették Tarr Béla Sátántangóját, mely történelmi jelentőségű esemény volt. A hét és félórás film a Theatre Cocoon filmszínházba vonzotta a nézőket, rabul ejtve őket egyedi stílusával, mely annyira elüt a hagyományos narratív filmekétől. 2011-es A torinói ló című mesterműve után a rendező a világot sokkolva bejelentette korai visszavonulását. Azonban később film.factory címmel filmiskolát alapított Szarajevóban, több worskhopot tartott szerte a világban, számtalan fiatal filmkészítőt mentorálva és biztatva. A filmiparhoz szóló, világszinten jelentős hozzájárulása elismeréseképp a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjjal tünteti ki Tarr Bélát a filmrendezőként és oktatóként végzett munkájáért.”

A 37. TIFF-en (melynek rövidítése megegyezik egy másik nagy presztízsű filmfesztiváléval, a torontóival) bemutatják azokat a rövidfilmeket, amelyek Tarr fukusimai workshopján születtek, emellett beszélgetést is szerveznek a rendezővel.

A rendező tavaly az Európai Filmakadémia tiszteletbeli díját vehette át; 2022-ben a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon kapott hasonló életműdíjat, tavaly Olaszországban részesült a Marco Melani-elismerésben; idén nyáron pedig az angliai mozikba tértek vissza filmjei nagy sikerű retrospektív vetítés keretében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.