A Kengyelfutó Gyalogkakukk sem menekülhetett el a stúdió pénzügyi trükközése elől

  • narancs.hu
  • 2023. november 15.

Mikrofilm

Elkészítették, elkaszálták, majd most áruba bocsájtják a Prérifarkast és Kengyelfutó Gyalogkakukkot is bemutató mozit.

A filmiparban immár évek óta vadnyugati állapotok uralkodtak: a hagyományos stúdiók először a mozi halálát látták a streamingplatformokban, majd a filmipar megmentőjét – főleg, miután a koronavírus miatt a világ valamennyi filmszínháza hónapokra lehúzta a rolót. Közben a nagy hal megette a kishalat, a még nagyobb hal pedig kisgömböcként zabált fel mindent és mindenkit, aki útjába került. Arról, hogy az egymást felvásárló óriásvállalatok inkább rontanak a filmipar helyzetén mint javítanak, aligha találni jobb példát a Warner Bros. és a Discovery összeolvadásánál: az új fejes azonnal kijelentette, hogy kizárólag folytatásokban és franchise-okban gondolkodik, közben az eddig minőséget képviselő HBO immár saját, legendás három betűs nevét is elhagyva Maxként üzemeteti tovább streamingplatformját.

Az összeolvadással létrejött Warner Bros. Discovery (WBD) egy rakás, elsőre teljesen érthetetlen döntést is magával hozott. A Batgirl-filmet például úgy kaszálták el, hogy gyakorlatilag már teljesen készen volt – jelen állás szerint viszont soha nem fogjuk látni a végeredményt. A Scooby-Doo-animáció folytatását szintén lelőtték, de előtte még befejeztették a filmet a készítőkkel. Valami ehhez hasonló történt most a Coyote V. Acme című filmmel is. A John Cena főszereplésével készült komédiában olyan, jól ismert Bolondos dallamok-karakterek jelennek meg, mint a Prérifarkas vagy a Kengyelfutó Gyalogkakukk. A filmet az a Dave Green rendezte, aki a 2016-os Tini Nindzsa Harci teknőcök: Elő az árnyékból mögött is állt, de a producerek között ott van az immár a szuperhősök felett bábáskodó James Gunn is. A film munkálatai befejeződtek, sőt, már tesztvetítéseket is tartottak, ahol jól szerepelt, így idén tervezték a premiert, végül a Barbenheimer nevű szörnyeteg miatt hátráltak meg és tolták arrébb a bemutatót. Az összeolvadás után újraindított Watrner Bros. Pictures Animation azonban most „azt a nehéz döntést hozta, hogy nem megy tovább a Coyote V. Acme-val” – fogalmaztak közleményükben. Azaz hiába a beleölt több ezer munkaóra és több millió dollár, úgy döntöttek, a filmet nem mutatják be.

„Három évig voltam olyan szerencsés, hogy filmet készíthettem a Prérifarkasról, minden idők legkitartóbb és legszenvedélyesebb karakteréről. Zseniális csapat vett körül, akik egész lelküket a projektbe öntötték. Mind azért dolgoztunk, hogy ezek előtt a történelmi karakterek hagyatéka előtt tisztelegjünk, és igazságot szolgáltassunk nekik. Az út során a tesztközönség is minket éltetett, akik remek értékeléssel jutalmaztak minket. Több mint büszke vagyok a végső termékre és elképesztően lesúlyt a stúdió döntése. De a Prérifarkas szelleméhez mérten, a legfontosabb a kitartás és a szenvedély” – fogalmazott a rendező.

A 70 millióba kerülő filmet a hírek szerint azért kaszálták el, hogy így 30 milliót spórolhassanak az adóleíráson. A filmstúdiós matek persze mindig bonyolultabb az egyszerű számoknákl, a Warner a marketingköltség megspórolása mellett így nyilván kevesebbet kell fizessen az alkotóknak és a terjesztőknek is. A besúgót és egy rakás sorozatot például azért tüntették el streamingplatformjukról, hogy ne kelljen utánuk jogdíjat fizetniük. De a rivális Disney stúdió is élt már hasonló eszözökkel: a Christian Slater főszereplésével készült Spiderwick krónikákat azután törölték, hogy az már teljesen elkészült. Kráter című tini sci-fijüket mindössze két héttel a premier után távolították el a Disney+-ról, és ugyanilyen tisztogatás áldozata lett a Willow és a Kerge Kacsák: Így kell tarolni! is.

Most persze rengetegen felháborodtak a Warner döntésén, az alkotók mellett a rajongók is felháborodásukat fejezték ki az interneten és elkezdték követelni, hogy mutassák be a Coyote vs. Acme-t. A kampányuk pedig akár még célt is érhet: a WBD visszavonta korábbi döntését, miszerint a Prérifarkas-filmet nem adják el valamelyik riválisnak. A hírek szerint a stúdió most vetítéseket rendez az Apple, a Netflix és az Amazon képviselőinek, hátha valamelyikük ráharapna és megvenné tőlük a filmet. Szóval még az is lehet, hogy végül a Gyalogkakukk és társai mégis megmenekülnek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.