Mutyiznak a kétkezű rablók – a nyerőgépek lenyúlása

  • narancsblog
  • 2013. július 16.

Narancsblog

Mindenki tudta, hogy egyszer eljön ez a pillanat. Orbánék most teszik rá kezüket a nyerőgépekre.

Normális esetben valahogy így kezdenénk: a nyerőgépek kezelése baromi bonyolult kérdés, mert miközben sokak megélhetését biztosítja (üzemeltetők, gyártók, kocsmárosok stb.) és nem csekély adóbevételt termel, addig tagadhatatlanul sok család életét keserítette már meg egy-egy családtag nyerés utáni vágya, netalán játékszenvedélye, mindközönségesen: a szerencsétlen függősége, amelyet egyesek – nem kevesen – szemrebbenés nélkül, sőt könyörtelenül használtak ki.

Bukott játék

Bukott játék

Fotó: Sióréti Gábor

A magyar állam pedig, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány igazgatta, a dolog szociális-etikai vetületét nagyjából mindig is leszarta, az adómilliárdokat szépen besöpörte, a szerencsejáték-függők kezelésére, megelőzésre, egyáltalán a jelenség társadalmi tudatosítására komolyabb energiát nem fordított. Úgy kezelte a problémát, hogy nem vette észre. Diszkréten félrenézett. Túl sok volt benne a pénz, meg különben is: most tiltsák be a játékot?

Normális eset jelenleg közel nincs. Szakpolitika? Kezelés? Prevenció? Ne hülyéskedjünk! Minek? Jön úgyis Lázár János, beleszagol a levegőbe, és a következő pillanatban máris tudja, hogy fogja csinálni. Mármint a lenyúlást, mi mást?

Még jó másfél éve imigyen szólott: az „embereket nem védi meg semmi a félkarú rablóktól, és az államnak igenis újra kell szabályoznia a szerencsejáték-piacot az elmúlt húsz év összefonódásai után”. Milyen emberi, mennyire empatikus! A mélyszegénységben élők mindennapi gondjainak apró kis rezdülését is hogy átérzi ez a vásárhelyi fiú, akinek a múltkor is túlcsordult a lelkében az aggodalom, amikor azzal jött, hogy legszívesebben betiltaná a dohányzást, mert úgy védené ezeket a drága, kicsit rá is hasonlító embereket! De ez a jó Lázár engedékeny is, bölcs is, mert nem tiltja be, csak a megfelelő, gondos kezekbe helyezi az üzletágat, konkrétan a földijei hitbizományául adja. Miért, jobb lett volna, ha betiltja?

Meg azt is mondja, most már kicsit keményebb hangon, szigorú tekintettel: „Adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elől.”

Az igazi kérdések

Hogy milyen változatos módszerekkel tudják kijátszani a játékfüggők a tiltást? Az illegális termekről és a trükkös „internetcafék” világáról tavalyi cikkünkben írtunk. Majer Balázs szenvedélybeteg-segítővel pedig arról beszélgettünk, miért nem gyógyít meg senkit az új szabályozás, és hogyan lehetne valóban segíteni a függőkön.

A bizonyítékok nélküli vádbeszédkor 2010-et írunk, ekkor még a nyerőgépek országszerte működnek. Ám – hogy röpül az idő – két év múlva már csak két pesti, illetve egy soproni kaszinóban lehet ilyen mütyürrel játszani. A többit elvitték a búsba, a redőnyt lehúzták. Azaz előbb kriminalizálással besározták, aztán a kellő törvények megalkotásával bezúzták a játszóteret. Mert nem az övék volt. Eddig: a Népszabadság hétfői információja szerint hamarosan tíz vidéki kaszinóra írhatnak ki zártkörű, meghívásos pályázatot, ahol a sok csuda dolog mellett lehet majd nyerőgépekkel is játszani. A trafikpályázatok körmükre égése után nyilván be vannak tojva, ezért kell a zártkörű pályázat, nehogy legyen már egy újabb botrány, még csak az hiányozna. Nemcsak a koreográfia hasonlít a trafikmutyihoz, de a színjátékban feltűnő gyilkos is, ahogy az sem kétséges, hogy mi lesz itt: vagy pártközeli figurák, vagy azok strómanjai fognak kaszálni, ők nyithatnak majd kaszinót a magyar vidéken.

Ahova aztán az elit, a tiszteletre méltó baráti társaság majd eljár, megjelenik, reprezentál. A nyomorultak, a kiskocsmák szerencsétlen népsége pedig arról szövögethet delíriumos álmokat, hogy egyszer majd őt is beengedik, és újra játszhat. Persze nem fog. Mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy neki nem telik majd soha, de soha olyan ruhára, amilyen ott a legszerényebb antréhoz szükségeltetik.

A társadalmi probléma kezeléséről, több tízezer ember játékfüggőségéről és drámájáról pedig továbbra se beszél senki.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.