Szakmai vita helyett rendőrségi feljelentéssel próbálnak rendezni egy tudományos kérdést

  • narancs.hu
  • 2022. február 9.

Narancsblog

A "vád": rémhírterjesztés…

„Persze méltatlan helyzet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI) dolgozó (nyilván kiváló) szakemberekre nézve, hogy – függetlenül attól, mit csinálnak valójában – szükségképpen a gyanú árnyéka vetül tevékenységükre. De ebbe a méltatlan helyzetbe az Orbán-kormány hozta őket: egyrészt azzal, hogy a normál európai eljárással szemben a külön engedélyezést erőltette, másrészt azzal, ahogy az elmúlt két és háromnegyed ciklusban politizált” – írtuk tavaly januárban, azt követően, hogy az intézet – nem várva meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) állásfoglalását – ideiglenesen engedélyezte a Szputnyik-V vakcinát. De az OGYÉI ennél is méltatlanabb helyzetbe került ugyanekkor, miután Orbán Viktor rádióban elhangzó sürgetését követően a jócskán túlárazott, és azóta is nagy mennyiségben rendelkezésre álló kínai vakcina ellen sem emelt kifogást. Ugyanekkor a külsős szakemberek aggályait nem kommentálták, ahogy a sajtóval sem álltak szóba.

Olyannyira nem, hogy a Szputnyik és a Sinopharm engedélyeztetési eljárásával kapcsolatos dokumentációt csak tavaly decemberben (majdnem egy év múltán) tudta kiperelni az OGYÉI-tól a Transparency International Magyarország, majd rögtön feljelentést is tett az intézettel szemben, mivel a kiadott dokumentumokból lényeges információkat takartak ki. Az mindenesetre a sűrűn satírozott szövegből is kiderült, hogy például tengerimalacokon próbálták ki a Szputnyikot mindössze két nappal azelőtt, hogy a vakcina megkapta az ideiglenes gyógyszer-alkalmazási engedélyt. A Sinopharmnál pedig már tengerimalacok sem voltak. „Az OGYÉI-engedélyezés és a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az orvosi alkalmazások elindítása egyértelműen egy kormányhatározat következménye volt” – nyilatkozta egy szakember, utalva a tavaly január végén kelt 19/2021. kormányrendeletre, amelyben arról van szó, hogy bizonyos feltételek mellett az OGYÉI engedélyezheti mindenféle vakcinák alkalmazását.

Amihez az intézet vezetője csak annyit fűzött hozzá, hogy „ez politikai döntés” volt.

Innentől kezdve nehéz lett volna komolyan venni, vagy akár szakmai függetlenséggel bíró állami intézménynek tekinteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, ám úgy tűnik, e lejtmenet nem ért véget, sőt most gyorsult be csak igazán. Az OGYÉI ugyanis január 31-én az MTI-n keresztül közölte, hogy rémhírterjesztés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tettek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Méghozzá azért, mert „2021 decembere és 2022 januárja között különböző internetes médiumokban félrevezető állításokat tartalmazó cikkek jelentek meg a favipiravir hatóanyagú gyógyszerekről”, mindez azt jelentheti, hogy léteznek olyanok, akik nem ismerik el a Covid-gyógyszerként is használatos antivirális szert, vagy kételyeket fogalmaznak meg vele kapcsolatban.

Azért csak „jelentheti”, mert az nem derül ki, hogy

mégis milyen „különböző internetes médiumokra” gondoltak.

A feljelentésből csak azt tudhatjuk meg, hogy akik a favipiravir hatásosságát megkérdőjelezik, azok „a koronavírus járvány elleni védekezés eredményességét is akadályozhatják, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a betegek bizalma a gyógyszerekben és a gyógyszer által kiváltott gyógyhatásban megrendüljön”.

A feljelentés nyilvánosságra kerülte óta épp elegen kérdőjelezték meg a favipiravir „hatásosságát” ahhoz, hogy újabb feljelentések szülessenek az OGYÉI részéről. Csakhogy az intézet eddig sem közölte, hogy személy szerint kiket, s milyen médiumokat jelentett fel.

E kutyakomédia talán azzal van összefüggésben, hogy Magyarországon szinte kizárólag a favipiravirt tekintik hivatalosan „Covid-gyógyszernek”, mely ugyan receptköteles, azonban ingyenes. Ráadásul az egyik hazai gyógyszergyártó

nemrég kapott engedélyt a készítmény gyártására.

Vagyis hatalmas mennyiség áll belőle rendelkezésünkre, és ha kiderül, hogy van ennél sokkal jobb, akkor mehet az egész a kukába. Ami persze egyáltalán nem tragédia. Ilyen a tudomány: mindig lesz valami újdonság, amelyről kiderül, hogy hatásosabb, vagy az, hogy nem. De az biztos, nem olyan úton, hogy szakmai vita, párbeszéd, tapasztalatcsere és egyebek helyett rémhírterjesztéssel vádolva, rendőrségi feljelentéssel próbálnak rendezni egy tudományos kérdést. Sztálin óta ez mára nem szokás.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.