Aki számít, annak már így is ingyen van a teszt Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2022. január 26.

Narancsblog

Csaknem félmilliárd forintnyi közpénzből védekezhetnek az NB I-es csapatok a vírus ellen. Aki viszont nem focista, az továbbra is több százezret fizethet a tesztekért a saját zsebéből.

Talán már nem is emlékszünk, pedig nem volt régen, amikor karácsony előtt az RTL Klub a Kormányinfót tartó Orbán Viktornak feltette azt az egyszerű kérdést, hogy ugyan mondja már meg, mi a fenéért kerülnek olyan sokba Magyarországon a covid gyorstesztek, miközben sok országban, hozzánk elég közel is, ingyen osztogatják őket. Orbán mintha zavarba jött volna a faék egyszerűségű érdeklődéstől, azt válaszolta egyfelől, hogy ezügyben a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) kellene vizsgálódnia, másfelől hozzáfűzte: a mostani helyzet „semmiképpen nem fogadható el”. A GVH vizsgálatot is kezdett legott (melynek nagyon meglepő eredménye nemrég vált nyilvánossá), és mintha valamivel később Gulyás Gergely is célozgatott volna rá, hogy fontolóra veszik a gyorstesztek jóárasítását. Nyilván a csirkefarhát után rögtön.

Az, hogy végül is nem történt ezügyben semmi, és a magyaroknak még mindig egy valag pénzt ki kell csengetniük, ha arra kíváncsiak, elkapták-e már a kór legújabb verzióját, legfeljebb azt lepheti meg, aki… Nem, ez senkit nem lephet meg.

Arra viszont, hogy megtudjuk, Orbán mitől jött zavarba a viszonylag kézenfekvő kérdés hallatán, egészen a minapig kellett várni. Az mfor.hu tegnap írta meg ugyanis, hogy a gazdaságmentés jegyében a kormány megteremtette annak a lehetőségét, hogy a sportklubok teljes mértékben TAO-támogatásból fedezzék a koronavírus-járvány elleni védekezés költségeit.

Azaz magyarul: a focistáknak, meg azoknak, akik valamelyik focicsapatnál dolgoznak, ingyen jár a teszt, a kézfertőtlenítő, a hőmérő meg a gumikesztyű is, vagy amire még szükségük van, minden.

Tehát Orbán zavara annak szólhatott az ünnepek előtt, hogy ő úgy tudta, már így is ingyenes a teszt. Mindazoknak, akik számítanak. Akik nem számítanak, mert például nem focisták, azok meg fizessenek csak, hiszen nincsen ingyen ebéd, kolbászból kerítés, galamb a szájba, és mindenki annyit ér, amennyit, különösen, ha még egy rohadt focilabdát sem képes a megfelelő ívben a megfelelő helyre elrúgni.

Sovány vigasz, hogy épp a kormányfő két kedvenc klubja, a Vidi meg a Pusi, vagy a fene tudja, hogy kell őket épp becézni, szóval a MOL Fehérvár és a Puskás Akadémia saját zsebből oldotta meg a dolgot. Mondjuk a saját zseb itt is metaforikusan értelmezendő, és úgy is csak nagyon erős lélekjelenlét kíséretében. A többi úgynevezett élvonalbeli csapat tehát a TAO-ból oldotta meg a vírus elleni védekezést, nem is akárhogy: a tíz érintett klub összesen 425,1 millió forint TAO-támogatást igényelt a megfelelő felszerelésekre. Ebből a szép összegből vettek is 20 430 darab tesztet és 1130 liter kéz-, illetve kisebb részben felületfertőtlenítő folyadékot.

Tesztekre egészen pontosan 400,1 millió forint közpénzt költöttek el a magyar futball fellegváraiban Mezőkövesdtől Kisvárdáig és az Újpesttől a Ferencvárosig.

Mindeközben a való életben egyetlen nap alatt 20 174 új fertőzöttet igazoltak a hatóságok, ám valószínűleg ennél is vadabb ütemben terjed a betegség, csakhát az omikron variáns sokszor enyhébb tünetei miatt nem mindenki fordul az egészségügyhöz. Az aktív fertőzöttek száma ma 205 376 – ami valamivel magasabb, mint amennyi a második hullám csúcsán volt. Egyre több hír szól arról, hogy iskolák és óvodák zárnak be sorban, olyan ütemben terjed a gyerekek és a pedagógusok között is a vírus.

Ja igen, ha mondjuk a tanároknak és a gyerekeket nevelő családoknak is – legalább nekik – ingyen járna a teszt (mondjuk heti két-három alkalommal), akkor esetleg ez a tendencia is kordában tartható lenne. De ugye, ők nem olyan fontosak, mint az aranylábú fiúk. És nem olyan fontosak még – de ne is kezdjük el sorolni, hogy ki nem fontos még a kormánynak. Elégedjünk meg azzal, hogy ki igen. Tetszettek volna inkább focizni tanulni, ugye.

Ha azt vesszük, hogy egy gyorsteszt átlagosan 4000 forintba kerül, akkor egy két gyermeket nevelő családnak heti háromszori tesztelés 48 ezer forintjába fáj, ami havi szinten 240 ezer forintos terhet jelentene a családi büdzsé számára.

Ez svájcifrank-hitel törlesztőnek sem lenne utolsó! Aligha várható el, hogy egy átlagos magyar család, legyen akár mégoly körültekintő is a vírus elleni védekezés kérdésében, vállaljon egy ilyen pluszköltséget. Marad tehát az orosz rulett: nem teszteljük a gyerekeket, nem teszteljük magunkat sem, csak ha már valamit érzünk – és az olyankor természetesen már későn van. Későn van az osztálytársak, a tanárok, az osztálytársak szülei, testvérei, a szülők munkatársai – és így tovább – szempontjából. Abban bízhatunk tehát, hogy ha már úgyis el kell kapnunk, legalább nem lesz nagy bajunk.

Ha mégis, hát majd bizonyára boldogítani fog a kórházi ágyban fekve is a gondolat, hogy legalább a focistáink biztonságban vannak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.