Olvasói levelek 2021/17.

  • 2021. április 28.

Olvasói levelek

„Tolvajokkal szemben”, Magyar Narancs, 2021. április 15.

Nagy érdeklődéssel olvastam második kedvenc lapom interjúját Jakab Péter miniszterelnökjelölt-jelölttel. Fülöp Zsófia valóban mindent megtett, hogy megtudjunk valamit arról, hogy mit akar a Jobbik és/vagy Jakab, és nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült 100 százalékosan. Egy ponton éreztem úgy, hogy a riporter nem lépett fel kellő lélekjelenléttel. Jakab azt állítja, hogy „aki a Maldív-szigetekre repked, az nem tudja, hogy mennyibe kerül egy rúd párizsi”. Azt szerintem meg kellett volna kérdezni Jakabtól, hogy na, Jakab úr, akkor mennyibe kerül egy rúd párizsi? Eleve, hogy egy rúd párizsi lehet 400 grammos, egykilós, kétkilós, de az ember amúgy ritkán vesz rúd párizsit. Kíváncsi vagyok, hogy ha pl. Fülöp Zsófia felteszi a fenti kérdést, visszakérdez-e Jakab, hogy mekkora rúdra tetszik gondolni! Aztán jön az, hogy milyenfajta párizsiról beszélünk: nem túlzok, itt kétszeres, sőt nagyobb árkülönbségek lehetnek az egyszerű tömegpárizsi és a márkás luxusparizer (pl. borjú) között. Remélem egyébként, nem ilyet eszik Jakab. És nagyon nem mindegy, hogy 150 vagy 400 forint per 10 dekagramm. Vagy mi a helyzet a snidlinges-sajtos csirkepárizsival? Szóval itt is tovább lehetett volna kérdezni, hogy milyen párizsira gondol az úr. Vagy hogy hol vesszük? Nem mindegy, hogy a sarki kisboltban éjjel-nappal a Rózsadombon, vagy nagy áruházláncnál, hiszen ugyanaz a termék egészen másba kerülhet itt vagy ott. Aztán ha a Jakab úr nem tudott volna precízen válaszolni arra kérdésre, hogy mennyibe kerül a Fogarasi úti Tescóban 20 deka szeletelt Pick sertéspárizsi, már repülhetett volna is a Maldív-szigetekre. Tudják, mint a Gyalog galopp híres jelenetében!

További jó munkát kívánva

név és cím a szerkesztőségben

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.