Olvasói levelek

  • .
  • 2010. január 28.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. január 21. A derék Csülök Az etnográfiai írásait Ungváry Krisztián álnéven publikáló ismeretlen felfedező újabb, lélegzetelállítóan érdekes tudósítást küldött a bennszülöttek földjéről.
Ezúttal is a mélyszegénységben élő cigány törzset kereste fel. Korábbi megfigyeléseit pontosította, újabb megfigyelésekkel gazdagította, szellemi horizontunkat pedig a nagyobb öszszefüggéseket új megvilágításba helyező eredeti kutatásfilozófiai és módszertani meglátásokkal tágította.

Mit is tudtunk meg ezúttal a célcsoportról, a mélyszegénységben élő cigányokról és nem cigányokról? Mindenekelőtt azt, hogy "jellegzetes szociokulturális tulajdonságokkal" rendelkeznek, melyek sok esetben "rossz kulturális mintát" képviselnek. A cigányok sajátos viselkedési mintái ráadásul olyanok, amelyek "csak a cigánytársadalomban hagyományozódtak tovább". Például: noha a "mélyszegénységben élők irigyek egymásra, és visszahúzzák egymást a nyomorba", "bizonyos esetekben a cigányok között igenis van összetartás a nem cigányokkal szemben". Hadd tegyem hozzá ehhez a saját tudományos megfigyeléseimet. A világban járva-kelve megfigyeltem, hogy (i) bizonyos esetekben van összetartás a cigány és a nem cigány emberek között a cigányokkal szemben, (ii) más esetekben pedig szintén van összetartás a nem cigány és a nem cigány emberek között bizonyos nem cigány emberekkel szemben, sőt (iii) olykor még az is előfordul, hogy az előbbi összetartás a cigány emberekkel szemben érvényesül. És természetesen az is előfordul bizonyos esetekben, hogy (iv) a nem cigány emberek képtelenek egymással összefogni, de hát ez nem más, mint a jól ismert magyar átok: a széthúzás. Intuitíve érzem, bár nem tudom bizonyítani, hogy itt még az emberi viszonyok végtelen formaváltozatai közül számos új viszonylat feltárásra vár.

De visszatérve felfedezőnk friss terepkutatásának megfigyeléseire, megtudtuk, hogy a mélyszegénységben élő cigányok törzsének tagjai "nemcsak vagyoni helyzetük miatt, hanem sajátos kultúrájuk miatt is integrálhatatlanok a többségi társadalomba". Ennek alapjában véve az az oka, hogy általában nem fogadják el "többségi társadalom legfontosabb normáit". Vajon mely alapvető normáknak nem tudnak eleget tenni? "Nem tudnak a pénzzel bánni", "az idővel is más viszonyban vannak, mint azok, akik már alkalmazkodtak a munka világához", "nem nézik jó szemmel a feleségek munkavállalását vagy vállalkozását", az asszonyok közül "tényleg [sic!] csak kevesen képesek... szembeszegülni férjükkel, amikor az nem élelmiszerre költ, hanem kocsmába megy", "és bizony [sic!], a tömeges indulatkitörések is valószínűbbek".

Az expedícióról szerencsésen visszatérő felfedező kutatási naplóját sajnálatos módon nem állt módunkban tanulmányozni. Azt vélhetően majd referált etnográfiai szakfolyóiratokban fogja nyilvánosságra hozni. Hogy ezek a régóta várt eredmények forradalmasítják a néprajz tudományát, az aligha lehet kétséges. Az expedíció értékes mellékterméke a szerző jelentős filozófiai felfedezése, mely szerint az, hogy "az ember jó", legfeljebb csak metafizikai szinten igaz, a valóságban az ember jó is meg rossz is. Ebből a mély meglátásból rögvest adódik a társadalompolitikai cselekvés vezérfonala: "az emberben levő rosszal kell megküzdeni". A társadalomtudomány valódi feladata tehát nem az emberi cselekvések mozgatórugóinak és következményeinek feltárása, illetve oksági mechanizmusok azonosítása és meggyőző bizonyítása - ezt az elavult paradigmát nyilván el kell vetnünk -, hanem az emberben rejlő "rossz" megnevezése. S mivel a kulturálisan elmaradott mélyszegények magatartásában "van ebből elég" (persze "jó" is van), azzal segítünk nekik a legjobban, ha szembesítjük őket hibáikkal, bűneikkel, emberi gyarlóságaikkal. "A jogegyenlőség hívei" (whatever it means) nem képesek felfogni, hogy a roma mélyszegénység felszámolásának vagy legalábbis enyhítésének ez az egyedül üdvözítő útja.

Mindezt nemcsak azért kell tennünk, mert azt várjuk, hogy e szemrehányások mélyén megbúvó jó tanácsokat a mélyszegény cigányok megszívlelik, okulnak belőle, és jó útra térnek, a cigányságról azért is kell ezt a sok "rosszat" - természetesen jobbító-nevelő szándékkal - elmondanunk, hogy kifogjuk a szelet a pontosan ugyanezt a nyelvet használó, kirekesztő, ártó szándékú rasszisták vitorláiból. Ez az okfejtés jelen sorok íróját Rejtő Jenő Három testőr Afrikában című regényének hősére, a derék Csülökre emlékezteti, aki azt gondolja, hogy titkon imádott kedvese csak azért megy férjhez egy másik férfihoz, hogy ezzel is leplezze, mennyire nagyon szereti őt.

Kertesi Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.