Olvasói levelek

  • .
  • 2010. január 28.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. január 21. A derék Csülök Az etnográfiai írásait Ungváry Krisztián álnéven publikáló ismeretlen felfedező újabb, lélegzetelállítóan érdekes tudósítást küldött a bennszülöttek földjéről.
Ezúttal is a mélyszegénységben élő cigány törzset kereste fel. Korábbi megfigyeléseit pontosította, újabb megfigyelésekkel gazdagította, szellemi horizontunkat pedig a nagyobb öszszefüggéseket új megvilágításba helyező eredeti kutatásfilozófiai és módszertani meglátásokkal tágította.

Mit is tudtunk meg ezúttal a célcsoportról, a mélyszegénységben élő cigányokról és nem cigányokról? Mindenekelőtt azt, hogy "jellegzetes szociokulturális tulajdonságokkal" rendelkeznek, melyek sok esetben "rossz kulturális mintát" képviselnek. A cigányok sajátos viselkedési mintái ráadásul olyanok, amelyek "csak a cigánytársadalomban hagyományozódtak tovább". Például: noha a "mélyszegénységben élők irigyek egymásra, és visszahúzzák egymást a nyomorba", "bizonyos esetekben a cigányok között igenis van összetartás a nem cigányokkal szemben". Hadd tegyem hozzá ehhez a saját tudományos megfigyeléseimet. A világban járva-kelve megfigyeltem, hogy (i) bizonyos esetekben van összetartás a cigány és a nem cigány emberek között a cigányokkal szemben, (ii) más esetekben pedig szintén van összetartás a nem cigány és a nem cigány emberek között bizonyos nem cigány emberekkel szemben, sőt (iii) olykor még az is előfordul, hogy az előbbi összetartás a cigány emberekkel szemben érvényesül. És természetesen az is előfordul bizonyos esetekben, hogy (iv) a nem cigány emberek képtelenek egymással összefogni, de hát ez nem más, mint a jól ismert magyar átok: a széthúzás. Intuitíve érzem, bár nem tudom bizonyítani, hogy itt még az emberi viszonyok végtelen formaváltozatai közül számos új viszonylat feltárásra vár.

De visszatérve felfedezőnk friss terepkutatásának megfigyeléseire, megtudtuk, hogy a mélyszegénységben élő cigányok törzsének tagjai "nemcsak vagyoni helyzetük miatt, hanem sajátos kultúrájuk miatt is integrálhatatlanok a többségi társadalomba". Ennek alapjában véve az az oka, hogy általában nem fogadják el "többségi társadalom legfontosabb normáit". Vajon mely alapvető normáknak nem tudnak eleget tenni? "Nem tudnak a pénzzel bánni", "az idővel is más viszonyban vannak, mint azok, akik már alkalmazkodtak a munka világához", "nem nézik jó szemmel a feleségek munkavállalását vagy vállalkozását", az asszonyok közül "tényleg [sic!] csak kevesen képesek... szembeszegülni férjükkel, amikor az nem élelmiszerre költ, hanem kocsmába megy", "és bizony [sic!], a tömeges indulatkitörések is valószínűbbek".

Az expedícióról szerencsésen visszatérő felfedező kutatási naplóját sajnálatos módon nem állt módunkban tanulmányozni. Azt vélhetően majd referált etnográfiai szakfolyóiratokban fogja nyilvánosságra hozni. Hogy ezek a régóta várt eredmények forradalmasítják a néprajz tudományát, az aligha lehet kétséges. Az expedíció értékes mellékterméke a szerző jelentős filozófiai felfedezése, mely szerint az, hogy "az ember jó", legfeljebb csak metafizikai szinten igaz, a valóságban az ember jó is meg rossz is. Ebből a mély meglátásból rögvest adódik a társadalompolitikai cselekvés vezérfonala: "az emberben levő rosszal kell megküzdeni". A társadalomtudomány valódi feladata tehát nem az emberi cselekvések mozgatórugóinak és következményeinek feltárása, illetve oksági mechanizmusok azonosítása és meggyőző bizonyítása - ezt az elavult paradigmát nyilván el kell vetnünk -, hanem az emberben rejlő "rossz" megnevezése. S mivel a kulturálisan elmaradott mélyszegények magatartásában "van ebből elég" (persze "jó" is van), azzal segítünk nekik a legjobban, ha szembesítjük őket hibáikkal, bűneikkel, emberi gyarlóságaikkal. "A jogegyenlőség hívei" (whatever it means) nem képesek felfogni, hogy a roma mélyszegénység felszámolásának vagy legalábbis enyhítésének ez az egyedül üdvözítő útja.

Mindezt nemcsak azért kell tennünk, mert azt várjuk, hogy e szemrehányások mélyén megbúvó jó tanácsokat a mélyszegény cigányok megszívlelik, okulnak belőle, és jó útra térnek, a cigányságról azért is kell ezt a sok "rosszat" - természetesen jobbító-nevelő szándékkal - elmondanunk, hogy kifogjuk a szelet a pontosan ugyanezt a nyelvet használó, kirekesztő, ártó szándékú rasszisták vitorláiból. Ez az okfejtés jelen sorok íróját Rejtő Jenő Három testőr Afrikában című regényének hősére, a derék Csülökre emlékezteti, aki azt gondolja, hogy titkon imádott kedvese csak azért megy férjhez egy másik férfihoz, hogy ezzel is leplezze, mennyire nagyon szereti őt.

Kertesi Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.