"Olvasói levelek"- Ha hallgattak volna

  • .
  • 2010. január 28.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. január 14. Tisztelt MaNcs! Lapjuk azzal tüntetett ki, hogy személyem az egyetlen ismert, aki "visszacsinálná" a nyugdíjrendszer második pillérét.
Valóban, makrogazdasági értelemben legjobb megoldásnak a második pillér felszámolását, második legjobb megoldásnak pedig a tagság választhatóvá tételét tartom. Hangsúlyozom azonban, hogy ezen álláspontom szerves része az első pillér reformja. Hogy ezt miként képzelem, az a Nyugdíjkerekasztal (NYIKA) záródokumentumának mellékletében olvasható.

De nem vagyok egyedül. Kun János írt erről (A tyúk nem tojik aranytojást, Népszabadság, 2008. április 30.), előadott a Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi vándorgyűlésén, és tanulmánya áll megjelenés előtt a Pénzügyi Szemlében. A tárgyról első - nem nyilvános - tanulmányát az Osztrák Nemzeti Bank munkatársaként az ezredfordulón írta, s abban nem ajánlotta a "magyar modell" követését. Erre se az osztrákokat, se Nyugat-Európát nem tudták rávenni, amire jó okuk volt. Azóta már a Világbank is változtatott nyugdíjpolitikáján. Magyarország, mint oly sokszor a történelemben, az 1997. évi nyugdíjreform során is rossz időben volt rossz helyen.

A cikk hosszan bizonygatja, hogy a pénztári modell miért nem maradhat meg. Azért - olvassuk - mert a MÁV ÁBE biztosítóegyesület példája azt bizonyítja, hogy "egy tönkrement nyugdíjpénztárnál mind a több tízezer tag tartaná a markát... az állam felé". A cikk szerzőjét informátora félrevezette, ami még akkor is igaz, ha ezenközben magát biztosítási szakembernek, ne adj' Isten biztosításmatematikusnak adta ki. A járadékszolgáltatáshoz nincs szükség szavatoló tőkére. Magam támogatom a pénztári önkormányzatiság felszámolását, sőt azt kötelezővé tenném, ahol pénzügyi csoport a valódi tulajdonos, az önkormányzatiság pedig nem több, mint a PSZÁF felé eljátszandó színház. De néhány kis pénztár valóban önkormányzó, és jól működik.

És végül: a cikk szerint a pénztárak névadó alapító bankjait, biztosítóit stb. "érthetetlen okból szokás... szponzoroknak is nevezni". Az ok Magyarországon valóban érthetetlen. A járadékmeghatározott (defined benefit) típusú vállalati nyugdíjalapok vállalatait nevezik szponzornak, mert a vállalat kötelessége befizetésével eltüntetni az esetleges hiányt. A magyarországi nyugdíjpénztárak azonban járulékmeghatározottak (defined contribution), esetükben a hiány még csak nem is értelmezhető.

Németh György

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.