Olvasói levelek

Cseresnyési László valószínűleg az "igazi nyelvészek" közé sorolja magát. Legalábbis erre lehet következtetni 2012. február 23-án megjelent tüzes kis cikkéből, amelyben tömör egyszerűséggel fogalmazza meg az általa az "igazi nyelvészekkel" szembeállított nem tudós, sőt dilettánsnak mondott nyelvművelők elleni vádpontjait.

Kedves Mancs, kedves Kriston László!

Tisztelt Szerkesztőség! Mérő László "Olyan, mint az ország" című cikkének általam problematikusnak vélt állításaira szeretnék reagálni. Szerintem a plágium és a bérmunkás által írt dolgozat beadása közötti fő erkölcsi különbség nem az, hogy az előbbi a "könyvtár szégyene", míg az utóbbinak "jogos [lehet] a helye a könyvtárban [ha] eredeti, új alkotás", hanem az, hogy a plágium esetén az illető lop is és csal is, míg bérdolgozat esetén "csak" csal.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, cikkükkel kapcsolatban tennék kiegészítést, fölelevenítve a Károlyi Mihály ellen már az I. világháború idején folyó kampány egy szerintem meglehetősen kevéssé ismert epizódját.

A „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” (valójában mikszáthi) bonmot-ja úgy igaz, ahogy (most már) Vári is érti: aki nem látszik annak, arra nem voksolnak a választók. Gyurcsány valóban érdemtelen volna már a választásokon elszenvedhető (újabb) bukásra is? Egy bizonyítatlan gyanú miatt?

Mélyszegénység, az elesettek életének kilátástalansága, a kialakult vigasztalan helyzet súlyos társadalmi következményei - aligha van a Narancsnak olyan olvasója, aki ne szembesülne nap mint nap az interjúból is elénk táruló valósággal. Az külön a lap érdeme, hogy túllépve a "nem számít, mit mond, az számít, ki mondja" önpusztító gyakorlaton, az elmúlt hónapokban több olyan írás is megjelent, amely eddig a liberális oldalon csaknem szentségtörésnek számított. A Kiút Zrt.-ről szóló januári írás mellett, amelyben az újságíró alig leplezte véleményét a több száz milliót "eltapsoló" szervezetről, ebben az interjúban a feltételhez kötött segélyt sem az ördögtől valónak mutatták be.

Vitatja Gyurcsány Ferenc május elsejei műsoráról szóló cikkünk állításait a Demokratikus Koalíció alelnöke.

Tisztelt Szerkesztőség! A fenti című cikkhez van néhány észrevételem. 1) Nem igaz, hogy cunami hatására nem méretezték az atomerőművet: 8-10 m-es magasságúra igen, de ez 15 m-es volt. Minden, műszakilag és gazdaságilag megvalósítható védelmi méretezés alapja valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény lehet csak.

Kedves MaNcs! Boda Zsolt kollégám múlt heti cikkéhez Bundula István fűzött megjegyzéseket, és ott említette a Védegylet 2008-as, "Úgyis elpatkolsz, nyugger!" című "különösen ízléses performanszát". Mivel a szövegből nem derül ki, a félreértések elkerülése végett szeretném megjegyezni, hogy egy groteszk szatíráról van szó, amellyel a társadalombiztosítási alap akkor tervezett privatizációja ellen tiltakoztunk.

Mintha a kontinens sztárszakácsait kérnénk fel, hogy mondjanak véleményt a lakótelepi óvoda menüjéről, ők pedig szóvá tennék, hogy túl kevés a szarvasgomba a sajtos makaróniban. Sajnos azonban nemcsak a tudósok gondolkodnak így, hanem a tanárok jelentős része is.

Testközelben, szereplőként vettem részt a nyugat-európai minták szerinti közjogi gazdasági kamarák 1992-ben indult létrehozásában, működésük és törvényszerű hanyatlásuk első évtizedében. Ma is híve vagyok a kamaráknak.

Azzal vádol bennünket Borókai Gábor, hogy hamis vagy hamis színben feltüntetett tényeket vonultattunk fel a Heti Válaszról, s leszögezi: egyetlen kerület sem támogatta a lapot. De akkor miért szerepelt a kerületekkel kötött szerződésekben ez a szó? A Heti Válasz főszerkesztőjének levele, külön cikkben a mi válaszunk.

A mélyére ásnának Magyar Narancs, 2012. március 1. A Tokaj-Hegyalja átalakulásáról szóló kétrészes cikk nyomán az alábbi kép alakulhat ki a régiót nem vagy csak felületesen ismerő olvasóban: Tokaj-Hegyalján mindössze két választás van, borászat vagy bányászat.

Kedves Narancs! Az új Btk. tervezetéről szóló cikkben döbbenettel olvastam azt a részt, ahol a szerző a kiskorúak elleni egyes bűncselekmények (emberkereskedelem, szexuális bűncselekmények) elévülési idejének módosítását kommentálva hosszan idézve a nemrég elmarasztalt, kétes hírű celebnek számító Magyar György ügyvéd blogját, amelynek soraiból a nők és a gyerekek elleni bűncselekmények kapcsán oly ismerős relativizáló, kétkedő, áldozathibáztató attitűd világlik ki.