Az orosz invázió az ukrán gazdaság és társadalom mellett a kultúra minden szegmensét is drámai helyzetbe sodorta. Az ostrom vagy megszállás alatt álló városokban, falvakban a kulturális javak védelem alá helyezése, menekítése, a veszteségek dokumentációja is fontos aspektusa a háborúnak.
A második világháború mártírjának, Szenes Hannának állítana emléket egy falfestménnyel a IX. kerület, de a terv több szempontból is kifogásolható. Vélemény.
Milyen következményekkel járhat az orosz agresszió az Európai Unióra, az Egyesült Államokra és Kínára nézve?
Győzelem napi beszédében koholmányokat, képtelen történeteket adott elő az orosz elnök.
Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.
Az 1945 óta kirobbant majd’ 300 nemzetközi háborúban nemcsak azt kellett elmondani, hogy erkölcsileg miért volt indokolt vagy szükséges a háborúindítás, hanem azt is, hogy mindez miért volt jogszerű.
Az írás előző, múlt heti számunkban megjelent része azt vizsgálta kimerítően, milyen strukturális, intézményi feltételek és körülmények vezettek a Fidesz kétharmados győzelméhez. A második, záró rész azt firtatja, milyen sürgős feladatok várnak a kormányra, és merre indulhat el az ellenzék – a szerk.
Az ukrajnai háború, a magyarországi választás és a franciaországi eredmény egy világszintű trend részei: a nacionalizmus, a nyers erő alkalmazása, az uralom szelleme tér vissza a világba, ami ellen újra és ugyanúgy föl kell lépni, mint korábban a 17. és a 18. században.
