Bernard Guetta: Megvalósulhat-e Ukrajnában a "koreai forgatókönyv"?

Publicisztika

A francia publicista és EP-képviselő szerint a következő hetekben várható orosz támadásnak két kimenetele lehet. Vagy elbukik az offenzíva, vagy csak annyira lesz sikeres, hogy az oroszok megtartják a már eddig elfoglalt kelet-ukrajnai területeket. Az utóbbi forgatókönyv sem kecsegtet azonban hosszútávú sikerrel Oroszország számára: ha kettészakítják Ukrajnát, az ország nyugati része európai és amerikai anyagi támogatással fellendül, amiből az orosz lakosságnak is világossá válik, hogy az EU-val való együttműködés a kölcsönösen előnyös választás.

Csak az világos, mi várható rövid távon. Néhány héten belül, de legkésőbb húsvétig az orosz hadseregnek meg kell próbálnia megszereznie Vlagyimir Putyin számára az ukrán régiók feletti ellenőrzést, amelyeknek az elcsatolását az orosz elnök több mint négy hónappal ezelőtt oly elhamarkodottan bejelentette. A Kreml számára sürgető a helyzet, mert március végétől színre lépnek az európai tankok, és minél több érkezik belőlük, annál nehezebb lesz Geraszimov tábornok csapatainak az előrenyomulás.

A visszaszámlálás megkezdődött, de aztán mi lesz?

Az első eshetőség, hogy a támadás kudarcba fullad, és a felbátorodott ukrán hadsereg visszaszorítja a demoralizált orosz csapatokat a február 24. óta meghódított területekről, vagy azoknak egy részéről. Vlagyimir Putyint ezután annyira megalázzák a belpolitikai színtéren és annyira lejáratják a világ többi részén, hogy felvetődik a politikai túlélésének a kérdése, és az orosz hadseregnek, bárki legyen is az elnök, nincs más választása, mint hogy minden erőforrását arra fordítsa: megszilárdítsa a demarkációs vonalat.

A második feltevés szerint Geraszimov tábornok offenzívája megnyitja az utat az orosz csapatok előretöréséhez, éppen annyira, hogy több európai állam, élükön Lengyelországgal, megsürgesse vadászgépek szállítását Ukrajnába. Az összecsapások egyre intenzívebbek. Az ukránok visszavonulnak, de a nyár elejére működésbe lépő új légvédelem megakadályozza, hogy az oroszok bevegyék Kijevet, vagy hogy a Donbászon kívül túl sok más területet elfoglaljanak. Vlagyimir Putyin új területeket hódított meg. Politikai szempontból sikerült neki az arcmentés, de valójában csak a frontvonalat tolta el az ukránok kárára, anélkül, hogy legyőzte volna őket. Ebben a második hipotézisben Ukrajna az, amelyik lezárja a demarkációs vonalat, de mindkét esetben egyfajta „koreai forgatókönyv” valósul meg.

Az egyik Ukrajna fokozatosan beépül az Európai Unióba az atlanti szövetség védelme alatt. A Putyin által elcsatolt és csapatai által körülvett Ukrajna teljesen beolvad Oroszországba,

a gazdasági szakadék pedig egyre nő a két Ukrajna között, amelyek hamarosan annyira különbőzek lesznek, mint a két Korea.

Északnyugaton a fiatal városi középosztály dinamizmusa, a nyugati befektetések és a városok, illetve az ipar újjáépítéséhez nyújtott uniós támogatás megteremti a fellendülés feltételeit. Délkeleten a pénz kevés, az oktatás színvonala alacsonyabb, a régi szovjet ipar és mezőgazdaság pedig nem elégséges ahhoz, hogy valódi növekedést indítson el.

Moszkvára nézve kegyetlen a kontraszt; az évek múlásával Ukrajna, amelyet természetesen „Nyugat-Ukrajnának” fognak nevezni, ugyanazt a demokráciaszerepet fogja játszani „Kelet-Ukrajna” és azon túl egész Oroszország felé, amit Nyugat-Berlin játszott a kommunista Közép-Európa országainak.

Egy intenzív háborús időszakot újrajátszott hidegháború követ, de a kommunista korszak főtitkárjaitól eltérően Vlagyimir Putyin nem olyan vezetői közegből jön, ahol az utódlások rendszerszünet nélkül megszerveződnek. Biológiai vagy politikai kimerültség okán ez az ember már nem sokáig húzza a hatalom csúcsán, és még ha meg is adjuk neki, hogy a helyén marad a közelgő offenzíva kudarcát követően is, esetleg hasznot húz csapatai előrenyomulásából, az eltűnése történelmi választás elé állítja majd Oroszországot.

Oroszországnak pedig választania kell egy Kínával kötött áldásos szövetség és az Európai Unióval való „modus vivendi” keresése között. Az első esetben egész egyszerűen vazallussá válik, egy nálánál tízszer nagyobb népességű ország vazallusává. A második esetben egy közös földrész második pillére lesz, amelyet biztonsági megállapodások, Ukrajna újraegyesítése és gazdasági együttműködés stabilizál. Mindez az Európai Unió számára éppúgy szükséges és hasznos, mint az Oroszországi Föderáció számára.

Nincs garancia arra, hogy a Putyin utáni Kreml képes lesz a helyes döntést meghozni,

de az európai demokráciáknak két módja is van arra, hogy erre ösztönözzék. Az egyik, hogy segítik Ukrajna nyugati felét olyan sikertörténetté változtatni, amely elég átütő erejű ahhoz, hogy elnyerje az oroszok választását. A másik, hogy már most olyan javaslatot teszünk le az asztalra Európa működtetésére, amely biztosítja a stabilitást és a jólétet minden országa számára.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.) 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.