Bernard Guetta: Putyint kell szankcionálni, nem Oroszországot!

Publicisztika

Az orosz elnök szövetségesei, kinevezettjei, az oligarchák, az állami vezetők ellen szükségesek szankciók.

Persze, hogy szankciók kellenek. Az Európai Unió nem mulaszthatja el a szankciók kivetését, amikor az Oroszországgal szembeni politikáját vitatja meg hétfőn, hiszen Vlagyimir Putyin nemcsak, hogy újra börtönbe csukta azt az embert, akinek a megmérgezésénél kudarcot vallottak a titkosszolgálatai. Az uniós országokat is megalázta, a fő diplomatájuk, JosepBorrell személyében, aki jószolgálati küldetést teljesített volna Moszkvában.

Vissza kell vágni ennek az elnöknek, aki fittyet hány az illemre és a nagyfiút játssza,

de ő az, akit szankcionálni kell, nem pedig Oroszországot, nem az oroszokat, akiknek semmi közük az egészhez,

hanem Putyin végrehajtóit, lekötelezettjeit, kinevezettjeit, azokat, akiken a hatalma nyugszik.

Az elnyomó apparátus tisztviselői és a legnagyobb cégek vezetői sehol nem lennének az államfő áldása nélkül, és biztosan nem lenne annyi pénzük sem, mint most. Neki köszönhetik a befolyásukat, a tekintélyüket és a pénzüket. Ők azok, akiket célba kell venni, egyrészt, hogy a gonosztetteik ne maradjanak büntetlenül, másrészt, hogy ráébredjenek: a gazdájuk bizony nem mindenható. Az ő szemükben Vlagyimir Putyin mindenre képes Oroszországban, viszont ha a 27 uniós állam többé nem állít ki nekik vízumokat, útját állja a beruházásaiknak az unióban, átvizsgálja vagy akár zárolja is a frankfurti, luxembourgi vagy párizsi bankszámláikat, egyszóval elvágja őket azoktól az országoktól, ahol annyira szeretnek fényűző rezidenciákra, luxusra és álompartikra költeni, mit tudna tenni értük a nagyhatalmú védelmezőjük?

Az Unióban már semmit nem tehetne az érdekükben Putyin, és ezek a magukat érinthetetlennek gondoló emberek felfedeznék, hogy bár korábban nagyon hasznos volt számukra,

ez az elnök inkább már árt nekik: a vállalataiknak, a társadalmi életüknek és a személyes vagyonuknak.

Személyes szankcionálásukkal az Unió a tudtukra adná, hogy az érdekeik nem feltétlenül esnek egybe egy államfő hatalmon maradásával, aki végül el fog használódni, és ráadásul elszigeteli őket Európától és az Egyesült Államoktól azzal, hogy Oroszországot Kína karjaiba löki.

Lassan, de biztosan megváltozna a politikai helyzet Moszkvában, és a célzott szankciók megmutatnák három előnyüket. Biztosan nem lennének népszerűtlenek Oroszországban, hiszen az embereket nem sújtanák. A Kreml nem tudna ellenük felszólalni anélkül, hogy reflektorfénybe ne helyezné a vagyonokat, amelyek létre sem jöhettek volna a Kreml védelme nélkül. Az Unió végre éket verhetne Vlagyimir Putyin és az országot irányító két alapvető erő, a pénz és a titkosszolgálatok közé. Putyint is ők juttatták hatalomra két évtizeddel ezelőtt, ezért meg is kapták a bőséges jutalmukat, de mostanra már semmit nem vesztenének azzal, ha más lóra tennének.

Ha a pénzcsinálók és a szolgálatok vezetői nem akarják, hogy Putyin lerongyolódó hatalma végül őket is magával rántsa, zöld utat kell, hogy adjanak egy csapatváltásnak, ahogy azt megtették 1999-ben Borisz Jelcin megbuktatásával. 

Az Európai Uniónak van rá eszköze, nem is egy, hogy ezt a változást siettesse.

A célzott szankciókon kívül az Unió nyilvános ajánlatot tehetne Oroszországnak, az összes orosznak, oligarcháknak, titkosszolgálati embereknek és a városi középosztálynak, amiben elmondaná nekik, hogy készen áll megkötni új biztonsági és együttműködési megállapodásokat, amelyekben az egész földrész érdekelt, az Európai Unió, az Oroszországi Föderáció és a kettejük közötti összes ország is.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.