Fél évig sem hagyták a helyén a tisztifőorvost, közben a népegészségügy darabokra hullik

  • Kökény Mihály
  • 2018. november 28.

Publicisztika

A nyáron kinevezték, a múlt héten felmentették: újabb vezető távozott a Kásler Miklós irányítása alatt álló egészségügyből. A fejek hullanak, eredmények sehol. Meddig lehet tűrni mindezt?

Bebizonyosodni látszik, hogy a magyar egészségügy irányításában (is) a hozzáértés, a szakértelem olcsó bolsevista trükknek számít (ahogy azt Csurka István mondta); a hatalom csak a kritikátlan lojalitást, alázatot értékeli. Önállóan gondolkodó, szakmai megfontolásokat érvényesíteni akaró vezetőkre nincs szüksége. Nem meglepő, hiszen a hagyományos, szakpolitikákra tagolódó kormányzást egyre inkább a politikai kormányzás szélsőséges formája váltja fel.

Vesztésre áll

Ennek a szégyenletes és a közszolgálatba vetett bizalmat leromboló hozzáállásnak a legújabb áldozata a nyáron megbízott (valamilyen okból nem kinevezett) tisztifőorvos. Kovács Attila csaknem két évtizeden át helyettes tisztifőorvosként szolgált változó kormányokat és minisztereket, amíg az ÁNTSZ maradékát ki nem szervezték alóla 2017 tavaszán. Tudásához, tisztességéhez semmilyen kétség nem fér.

Kásler Miklós a nyáron hívta, csalogatta vissza a népegészségügyi szervezet újjáépítésére és a több mint 15 éve ígért vastagbélrák-szűrés bevezetésére. Mindkét ügy vesztésre áll. Nem tagadom: a szeptember 13-i bejegyzésemben óvatos optimizmussal üdvözöltem a Nemzeti Népegészségügyi Központ felállítását Kovács Attila vezetésével.

Tévedtem.

A még formálódó szervezetből a tisztifőorvosnak 300 dolgozót kellett elküldenie, mielőtt őt is elbocsátották. A vastagbélrák korai felismerését célzó lakosságszűrés elkezdését - a hírek szerint - most éppen közbeszerzési viták késleltetik.

false

 

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

A szakma hallgat

A leváltás okait, pontos körülményeit nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy a népegészségtani és tüdőgyógyász professzorból államtitkárrá avanzsált Horváth Ildikónak volt-e szerepe az ügyben vagy kész helyzetet örökölt. Azt tudjuk, hogy a miniszter kapkodó, kiszámíthatatlan személyzeti intézkedései félév alatt csak az egészségügy területén államtitkárt, helyettes államtitkárokat, gyógyszerhatósági vezetőt sújtottak. S szakmai körökben ismert, hogy Kásler Miklós már előző munkahelyén sem tűrt ellentmondást, a sajátjától különböző véleményt.

Lehet, hogy Kovács Attila a tízparancsolatnál többet, modernebbet gondolt a népegészségügyről. Lehet, hogy az államigazgatást pókhálóként fogságában tartó oligarchák valamelyik képviselőjével ütközött. Vagy csak egyszerűen nem volt hajlandó a főnöke által ajánlott tehetségtelen figurákat pozícióba helyezni.

Az egész történetben az a legszomorúbb, hogy a szakma hallgat. Az érdekképviseletek csendben vannak, tekintélyes hangadók alámerülnek és kibekkelnek, miközben egy morálisan, emberileg és szakmailag gyenge vezető teszi tönkre az egészségügyet. Pedig vétkesek között cinkos, aki néma.

Kovács doktor utódját rekordsebességgel találták meg. Vajon képes lesz-e hatósági ellenőrzésekkel, a hiányokkal terhelt és a szétesés állapotában vergődő ágazat jobb működési feltételeit kiharcolni? Tud-e az egészség érdekeinek ombudsmanjává válni? Mi lesz az egyetemi népegészségtani műhelyek vezető szakértőinek összefogásával készített, és hónapok óta jóváhagyásra váró népegészségügyi stratégiával?

A hazai népegészségügy közeljövője egyáltalán nem tűnik biztatónak.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.