Bebizonyosodni látszik, hogy a magyar egészségügy irányításában (is) a hozzáértés, a szakértelem olcsó bolsevista trükknek számít (ahogy azt Csurka István mondta); a hatalom csak a kritikátlan lojalitást, alázatot értékeli. Önállóan gondolkodó, szakmai megfontolásokat érvényesíteni akaró vezetőkre nincs szüksége. Nem meglepő, hiszen a hagyományos, szakpolitikákra tagolódó kormányzást egyre inkább a politikai kormányzás szélsőséges formája váltja fel.
Vesztésre áll
Ennek a szégyenletes és a közszolgálatba vetett bizalmat leromboló hozzáállásnak a legújabb áldozata a nyáron megbízott (valamilyen okból nem kinevezett) tisztifőorvos. Kovács Attila csaknem két évtizeden át helyettes tisztifőorvosként szolgált változó kormányokat és minisztereket, amíg az ÁNTSZ maradékát ki nem szervezték alóla 2017 tavaszán. Tudásához, tisztességéhez semmilyen kétség nem fér.
Kásler Miklós a nyáron hívta, csalogatta vissza a népegészségügyi szervezet újjáépítésére és a több mint 15 éve ígért vastagbélrák-szűrés bevezetésére. Mindkét ügy vesztésre áll. Nem tagadom: a szeptember 13-i bejegyzésemben óvatos optimizmussal üdvözöltem a Nemzeti Népegészségügyi Központ felállítását Kovács Attila vezetésével.
Tévedtem.
A még formálódó szervezetből a tisztifőorvosnak 300 dolgozót kellett elküldenie, mielőtt őt is elbocsátották. A vastagbélrák korai felismerését célzó lakosságszűrés elkezdését - a hírek szerint - most éppen közbeszerzési viták késleltetik.
| ||
A szakma hallgat
A leváltás okait, pontos körülményeit nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy a népegészségtani és tüdőgyógyász professzorból államtitkárrá avanzsált Horváth Ildikónak volt-e szerepe az ügyben vagy kész helyzetet örökölt. Azt tudjuk, hogy a miniszter kapkodó, kiszámíthatatlan személyzeti intézkedései félév alatt csak az egészségügy területén államtitkárt, helyettes államtitkárokat, gyógyszerhatósági vezetőt sújtottak. S szakmai körökben ismert, hogy Kásler Miklós már előző munkahelyén sem tűrt ellentmondást, a sajátjától különböző véleményt.
Lehet, hogy Kovács Attila a tízparancsolatnál többet, modernebbet gondolt a népegészségügyről. Lehet, hogy az államigazgatást pókhálóként fogságában tartó oligarchák valamelyik képviselőjével ütközött. Vagy csak egyszerűen nem volt hajlandó a főnöke által ajánlott tehetségtelen figurákat pozícióba helyezni.
Az egész történetben az a legszomorúbb, hogy a szakma hallgat. Az érdekképviseletek csendben vannak, tekintélyes hangadók alámerülnek és kibekkelnek, miközben egy morálisan, emberileg és szakmailag gyenge vezető teszi tönkre az egészségügyet. Pedig vétkesek között cinkos, aki néma.
Kovács doktor utódját rekordsebességgel találták meg. Vajon képes lesz-e hatósági ellenőrzésekkel, a hiányokkal terhelt és a szétesés állapotában vergődő ágazat jobb működési feltételeit kiharcolni? Tud-e az egészség érdekeinek ombudsmanjává válni? Mi lesz az egyetemi népegészségtani műhelyek vezető szakértőinek összefogásával készített, és hónapok óta jóváhagyásra váró népegészségügyi stratégiával?
A hazai népegészségügy közeljövője egyáltalán nem tűnik biztatónak.
Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a magyarnarancs.hu-n.
Materia Medica
A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!
