Heil Péter

Kincs, ami nincs

Mit tesz az Orbán-kormány azért, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz?

Publicisztika

Az EU-támogatásokért felelős miniszter, Navracsics Tibor, decemberben kétszer is győzelmi pózban állt a sajtó elé. Minden célunkat elértük – mondta –, aláírtuk az összes olyan megállapodást, amely lehetővé teszi az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést. A kormánypárti médiabirodalom izibe’ szét is kürtölte a hírt: Brüsszel meghátrált, Orbán Viktor ismét győzött.

A brüsszeli aranyvonat azonban azóta sem érkezett meg.

Nem jön

Ha a kormány és az Európai Unió viszonya egyébként rendben lenne, akkor Magyarország az elkövetkező néhány évben legalább 15 ezer milliárd forint friss támogatásra számíthatna. Navracsics Tibor bejelentése nyomán eddig ennek kemény 0,8 százaléka szabadult fel, likviditási előlegként. Ami semmire sem elég, tán még a tavaly-tavalyelőtt „hozomra” kiírt pályázatok számláinak fedezésére sem. Pedig az EU pénzére nagyobb szükség lenne, mint valaha. A 2023-as költségvetés még életbelépése előtt tarthatatlanná vált, így módosítani kellett. Az államkassza üres, miközben az infláció tovább gyorsul, és decemberben – egészen elképesztő 27 százalékkal – megint Európa-csúcsot döntött.

Ha hinnénk a kormánynak, akkor gondolhatnánk azt, hogy az újabb fennakadás csak átmeneti lesz. Csakhogy ez ugyanaz a kormány, amely másfél esztendeje mindent megtett azért, hogy a közvélemény lehetőleg semmi érdemit ne tudjon meg az áldatlan vitáról, amelybe saját magát belekeverte – és vele együtt mindannyiunkat. Ugyanaz a kormány, amely – miután hiába ígérte meg újra és újra, hogy most aztán már tényleg itt a pénzeső – továbbra sem meri bevallani, hogy az unió érdemi támogatása még a legoptimistább, egyben legkevésbé valószínű forgatókönyv szerint sem érkezhet meg fél éven belül. Sőt, ha végül egyszer mégiscsak megjönne, akkor is csak évek alatt, fokozatosan, a tervek teljesítésének arányában folyhatna majd be. Nem véletlen, hogy a kormány most már hónapok óta hol a Gazpromnál, hol a kínaiaknál kuncsorog mérgező uzsorahitelért. Az állam adósságát folyamatosan törleszteni kell. És ha a magyar polgárokkal és cégekkel szemben fennálló tartozást az infláció segítségével alaposan le is lehet olvasztani, a nemzetközi hitelezők csak a kemény valutát fogadják el, a képlékeny miniszteri ígéreteket nem. Rossz leírni, de a helyzet egyre inkább emlékeztet a válságos kilencvenes évekre.

A pénzügyminiszternek így még jó ideig nadrágszíjat kell húzogatnia és padlást kell sepregetnie. Egyrészt azért, mert az uniós milliárdok sosem jelentettek azonnal hozzáférhető ingyenpénzt. Márpedig neki most arra lenne szüksége. Nem véletlenül delirál Matolcsy György is a szerinte párnacihában rejtőző lakossági ezermilliárdok megmozdításáról. Másrészt azért, mert a közpénzügyi kutyaszorítóból kivezető útnak még körvonalai sem látszanak. A kormány továbbra is makacsul titkolja, hogy az EU feltételeinek miként kíván megfelelni. Sőt valójában még most is tagadja, hogy egyáltalán bármilyen probléma lenne azon túl, hogy Brüsszelnek és Budapestnek néhány dologban eltér „a politikai ízlése”.

A tennivalók

Az, aki ezek után nem bízik a boldog, fényes jövőben, kénytelen a brüsszeli ellenség rádiójeleit lehallgatni. Azokból ugyanis előbb-utóbb mindig kiderül a csízió. Jelen esetben az, hogy az Orbán-kormány az elmúlt kilenc hónap minden alkudozása ellenére hosszabb feladatlistával néz szembe, mint eddig bármikor, és hogy ennek a listának egyik-másik tétele a NER számára többszörös gyökérkezeléssel érne fel. Orbán Viktornak hosszú évek kemény munkájával sikerült elérnie, hogy Magyarország kormánya lehessen az a céltárgy, amelyen az Európai Unió az elmúlt 3–4 évben kikovácsolt, az EU adófizetőit megvédendő fegyvereit exkluzív jelleggel kipróbálja. Sőt elérte azt is, hogy e kétes pozíció odaítélésében ne csak a sokszor megátkozott „brüsszeli bürokraták”, hanem a tagállamok vezetői is egyet­értsenek. A hírek szerint még a radikális jobboldal új üdvöskéje, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.