Lenin-McCarthy

  • 2000. december 7.

Publicisztika

A Miniszterelnöki Hivatal összeállítást készített a hazát külföldön lejárató magyar közéleti személyiségek viselt dolgairól. Kinek mondták, mit mondtak. A lejáratók közt ott van Kovács László és Magyar Bálint, aztán Kéri László politológus (aki egy német lapnak azt a vérlázító, denunciáns nyilatkozatot találta tenni, hogy a kormány nehezen tűri a kritikát: hát nem pofán kéne vágni az ilyet?) meg néhány zsidó vallási vezető, akik arról adtak számot külföldi lapoknak, hogy kissé nyugtalanítja őket a kormány és az antiszemita MIÉP combozása az asztal alatt.

A Miniszterelnöki Hivatal összeállítást készített a hazát külföldön lejárató magyar közéleti személyiségek viselt dolgairól. Kinek mondták, mit mondtak. A lejáratók közt ott van Kovács László és Magyar Bálint, aztán Kéri László politológus (aki egy német lapnak azt a vérlázító, denunciáns nyilatkozatot találta tenni, hogy a kormány nehezen tűri a kritikát: hát nem pofán kéne vágni az ilyet?) meg néhány zsidó vallási vezető, akik arról adtak számot külföldi lapoknak, hogy kissé nyugtalanítja őket a kormány és az antiszemita MIÉP combozása az asztal alatt.

Az, hogy egy közepesen fejlett banánköztársaságban sem divat manapság B-listázni, egy dolog. Konkrétan: a kormány dolga. Ez az egész trükkösködés a kormány dolga, és megint nem arról szól, amiről hinnénk. A sztorinak például semmi köze a külföldhöz, hogy ott mit gondolnak felőlünk. Gondoljanak, amit akarnak, az az Orbán-kormányt regnálásának kezdete óta nem nagyon zavarja, hisz lejáratják ők magukat önerőből is. Orbán, akit az európai nagypolitikában két-három éve még amolyan Wunderkindnek tartottak, mára szívós munkával elérte, hogy leginkább a ká-európai suttyót lássák benne. (Utolsó, nemzetközileg is értékelhető fellépése tavaly, a NATO-bombázásokkor történt.) Ha az elmúlt két évben valami ártott az "országimázsnak", az szerény meglátásunk szerint leginkább a magyar miniszterelnök hepciáskodása volt az európai kormányok többségét alkotó baloldali pártokkal szemben; esetleg Orbán egykori mentorának és atyai pártfogójának, Otto von Lambsdorf grófnak az ő átkúrása a palánkon a Liberális Internacionáléból történt kilépés apropóján; az, hogy a miniszterelnök olyan kétes európai egzisztenciák társaságában érzi magát a legjobban, mint Schüssel osztrák kancellár vagy Stoiber bajor miniszterelnök; vagy akár a kormányoldal egyre erősödő külfölditőke-ellenes retorikája. Orbánt ennek megfelelően legutóbb Budapesten Gerhard Schröder alázta meg: a magyar miniszterelnöknek mindössze egy röpke munkareggelire sikerült bejelentkeznie a szocialisták kongresszusán tvisztelő német kancellárhoz. Ezért egyébként nyilvánvalóan nem lehet más a hibás, mint Kéri László és Zoltay Gusztáv.

Ám hangsúlyozzuk, ez nem érdekli őket. Nem ez érdekli őket. A pillanatnyi hivatalos kormányálláspont szerint elvagyunk, mint a befőtt, itt, Európa szíviben egyedül is. Csak rend legyen, fegyelem. Ha nincs, csinálunk.

Listákkal, például.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.