Tesz-e valamit az ellenzék azért, hogy egy büntetett előéletű fideszes jelölt ne lehessen polgármester?
A Békés megyei Méhkeréken most ragyogó alkalom adódna arra, hogy az ellenzék bebizonyítsa: kész és képes merőben újfajta politizálásra.
Publicisztika
Tálas Péter: Az Ukrajna elleni háború és az új globális rend
Milyen következményekkel járhat az orosz agresszió az Európai Unióra, az Egyesült Államokra és Kínára nézve?
Emlékművek háborúja
Az orosz–ukrán háború második hónapjának végén sűrűsödni kezdtek a hírek az emlékművekről. Kijevben az ostrom alá vett ukrán települések nevére és színeire cserélték a szovjet Hős városok tábláit, Harkivban Zsukov marsall szobrát, Munkácson a második világháborús obeliszket döntötték le.
"A győzelem napja rettenetes évtizedet ígér Oroszországnak"
Milyen politikai csoportok léteznek az orosz lakosság körében, és milyen hatást gyakorolt rájuk az ukrajnai háború? És mi vár a rendszer ellenségeire?
Bernard Guetta: Putyin kénytelen lesz megtanulni Ukrajna nevét
Győzelem napi beszédében koholmányokat, képtelen történeteket adott elő az orosz elnök.
Bernard Guetta: Nem kérdés, hogy fel kell fegyverezni Ukrajnát
A háborút nem úgy lehet megállítani, hogy cserbenhagyjuk az ukránokat, hanem úgy, ha a lehető leggyorsabban és legjobban felfegyverezzük őket.
Győzelmi kényszer
Aki ma újraolvassa az orosz külügyminisztérium által december 17-én közzétett, az Oroszországi Föderáció biztonsági garanciaigényeit felsoroló két dokumentumot, annak nem sok kétsége lehet afelől, hogy az orosz–ukrán háborúval Vlagyimir Putyin Ukrajna mellett a kétpólusú világrend utáni európai biztonsági architektúra normái és intézményei ellen is nyílt támadást indított.
Miért védhetetlen Oroszország ukrajnai agressziója?
Az 1945 óta kirobbant majd’ 300 nemzetközi háborúban nemcsak azt kellett elmondani, hogy erkölcsileg miért volt indokolt vagy szükséges a háborúindítás, hanem azt is, hogy mindez miért volt jogszerű.
Így van a rendszer kitalálva – II. rész
Az írás előző, múlt heti számunkban megjelent része azt vizsgálta kimerítően, milyen strukturális, intézményi feltételek és körülmények vezettek a Fidesz kétharmados győzelméhez. A második, záró rész azt firtatja, milyen sürgős feladatok várnak a kormányra, és merre indulhat el az ellenzék – a szerk.
Ha minden így marad, a következő generáció halálra fogja magát dolgozni
Milyen lesz az elnéptelenedő és elöregedő Magyarországon élni? Mit tehetünk ez ellen, és hogyan próbál szembenézni a hasonló folyamatokkal a skandináv, a holland vagy a német társadalom? Antal Dániel írása.
Bernard Guetta: Most rajtam a sor, hogy szégyelljem magam! – a francia elnökválasztás elé
Az ukrajnai háború, a magyarországi választás és a franciaországi eredmény egy világszintű trend részei: a nacionalizmus, a nyers erő alkalmazása, az uralom szelleme tér vissza a világba, ami ellen újra és ugyanúgy föl kell lépni, mint korábban a 17. és a 18. században.
Miből táplálkozik az ukrán nemzet és a nemzettudat?
„Ha azt kérdezi bárki, miben más Ukrajna, mint Oroszország, néha azt érzem, ez most fontosabb, mint bármilyen nemzettudat vagy eseménytörténet.” Vonnák Diána írása.
László Csaba: Az ellenzéki vereség okairól
„1963-ban is volt országgyűlési választás Magyarországon. Nem hinném, hogy akkoriban bárki azon töprengett volna, hogy miért is nyert ilyen arányban Kádár János. Mindenki tudta, hogy a rendszer így van kitalálva.”
Harc a pólusokért
Az orosz–ukrán háború a poszthegemoniális nemzetközi hatalmi rend konfliktusai közé illeszkedik – az olyan, a fennálló hatalmi status quót megkérdőjelező konfliktusok sorába, mint a 2008. augusztusi grúz–orosz háború, Kínának a Dél-kínai-tengeren zajló mesterséges szigetépítési projektje és Tajvan körüli katonai aktivitása, a Krím félsziget 2014-es orosz annexiója és a kelet-ukrajnai szeparatizmus moszkvai támogatása, vagy Oroszország 2015-ös bekapcsolódása a szíriai polgárháborúba.