Így van a rendszer kitalálva – I. rész: Az ellenzéki vereség okairól
A kormány az újabb kétharmaddal a háta mögött kisebb módosításokkal menetből kormányozhat tovább – de feladata lesz bőven. Ki kell egyeznie az EU-val úgy, hogy ne sodorja veszélybe a NER hatalmát, de hozzáférjen az uniós hitelekhez és támogatásokhoz. Meglepne, ha nem sikerülne átmenni a tű fokán. Engedményekre szükség lesz, például a közbeszerzési eljárásoknál, de ezek már nem fognak különösebben fájni. A NER-oligarchák már annyira erősek, hogy akár tiszta versenyben is tudnak győzni, elég a hazai pálya előnye. A további fegyverbeszerzéseknél is lehet majd ügyesen lavírozni az EU- vagy éppen a NATO-tagállamok között: ki az, aki több minden fölött hajlandó szemet hunyni? Csodálkoznék, ha az EU-ban nem fáradtak volna még bele a magyar ügyekbe, s ezért szép csendben, kisebb tekintélymentő manőverek után meg fognak bocsátani Orbánnak. Miért küzdjenek azzal az országgal, ahol a szavazók ilyen arányban szavaznak erre a kormányra?
A kormány előtti fő kihívás talán a saját maga által ásott költségvetési gödör betemetése. Ennek a mélysége pedig az ukrán háború miatt jóval nagyobb lesz, mint amekkorára számítottak. Miként lehet majd konszolidálni 2023–2024-re a költségvetést? Nem lepne meg, ha nőnének a bankok és egyéb multik adóterhei, de segíthet a megszorítások, kiigazítások nagy barátja, az infláció is. Szép csendben elinflálják a kiadások egy részét, és bezsebelik az infláció miatt növekvő többletbevételeket. Ha értelmezhető szintre esnek az energiaárak, akkor a rezsicsökkentés fenntartása sem ezer-, legfeljebb százmilliárdos számlákat produkál. De aknából azért marad még bőven, mint például az MNB várható sok százmilliárdos vesztesége.
A választás másnapján elkezdődött a 2026-os kampány, Orbán ebben nem ismer pardont. Vajon a média mely komponenseit akarják még megszerezni? Az RTL Klubot? Sok befolyásos szereplő már nem maradt. Mely cégeket kell elvenni? Milyen üzleti területeken folytatódik a helyfoglalás? A bankszektorban, a kiskereskedelemben, a telekommunikációban? Vagy egészen újakra is bemerészkednek? De a terjeszkedés politikai és gazdasági értelemben is folytatódni fog, ami az országnak és az ellenzéknek sem jó hír.
Lesz-e politikai bosszúállás? Mennyire lesz még inkább bélyeg és versenyhátrány az ellenzéki kötődés – vagy csak a gyanúja – álláskeresésnél, üzleti kapcsolatokban, hatósági eljárásokban? Még mélyebbre ássák az árkokat, vagy ekkora fölény birtokában nagyvonalúbbak lesznek? És lesz-e erről világos iránymutatás, vagy az „öncenzúra” már a kádári rendszerben is bevált gyakorlatára támaszkodnak majd?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
