Mekkora gáz, ha egy politikus elnézést kér?

Publicisztika

Az ellenzéki előválasztás azzal is újat hozott a magyar politikába, hogy szereplői szemlátomást nem ragaszkodnak a tévedhetetlen politikus mítoszához. De lesz-e, aki megbocsát? Vélemény.

Az egyik húsz percen keresztül arról beszél, mi mindent rontott el eddig politikusi működése alatt. A másik elnézést kér durva megjegyzése miatt: azt mondja, fáradt volt. Az ellenzéki előválasztás azzal is újat hozott a magyar politikába, hogy szereplői szemlátomást nem ragaszkodnak a tévedhetetlen politikus mítoszához. Gúnyolódnak is emiatt a kormánypárti kommentelők a Facebookon. Akiket viszont zavar a közbeszéd durvasága, azoknak ez a fejlemény biztosan tetszik.

Egy lángoszloppal, megfellebbezhetetlen erkölcsi tekintéllyel nem lehet vitatkozni. Beszélgetni sem.

Jobb elkerülni, mint egy folyton üzemelő természeti csapást – vagy pedig hallgatni kell rá, elfogadni, hogy ő jó, következésképp tőle csak jó jöhet, akkor is, ha az első pillanatban nem látszik annak.

Amikor két ilyen mentalitású politikus találkozik nyílt színen, csak a körülmények sugallják azt, hogy ez beszélgetés lesz, ugyanazon a nyelven, ugyanarról a témáról. Ha az egyik azt mondja, „ti ebben és ebben hibáztatok”, a másik nem azzal kezdi, hogy „igen, tényleg”, akkor sem, ha ez mindenki számára egyértelmű. Inkább előadja a saját narratíváját ugyanarról. Ilyen kultúrában nevelődve tényleg vicces látvány (lásd még: cirkusz, -show), amikor az egymással versenyző miniszterelnök-jelöltek pár dologban egyetértenek, illetve összehajtanak, de utána kezet fognak (egyáltalán: szóba állnak egymással), bemutatkozó nagyinterjúban beszélnek saját vakfoltjukról, esetleg bocsánatot kérnek a hülye megjegyzésükért, teljesen hétköznapi szavakkal.

Nem állítom, hogy a kormánypárti politikusok egyáltalán nem szoktak elnézést kérni. Vannak emlékezetes esetek és mondatok.

„Aki nem vitte semmire, az annyit is ér.” Miután ez a megjegyzés bejárta a magyar sajtót – még fantasyregény is utal rá –, Lázár János nyilvánosságra hozta a vásárhelyi közgyűlés jegyzőkönyvét, hangfelvételét, amelyből kiderült, nem a szegény emberekről beszélt, hanem a megélhetési politikusokról. „Mindazonáltal egy politikusnak mindig és mindenkor vállalni kell a felelősséget minden elhangzott mondatért, ami a száját elhagyja. Bennünket, a polgári oldal képviselőit másoktól az különböztet meg, hogy a szavakért vállaljuk a felelősséget az elmúlt nyolc esztendővel szemben” – mondta Lázár János 2011 márciusában, és bocsánatot kért azoktól, akik félreérthető szavaitól megbántva érezték magukat.

„Ezúttal szeretnék elnézést kérni, ha személyesen sértőnek találta a megjegyzésemet” – írta 2019 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök, mert az európai néppárti „Daul elnök úr és Weber frakcióvezető úr tiltakoztak az ellen, hogy »hasznos idiótáknak« neveztem a kizárásunkat kezdeményező pártokat. (…) Ez valójában egy idézet Lenintől, amellyel bizonyos politikai döntéseket szándékoztam kritizálni, nem pedig egyes politikusokat.”

„Bocsánatot kérek a családomtól, a kollégáimtól és a szavazóimtól” – ezt Szájer József írta tavaly novemberben, amikor lemondott. Később derült ki, hogy házibulin volt. Utóbb azt mondta, nagyon megbánta, hogy megsértette a járvány miatt bevezetett korlátozást, de nem használt drogokat. Azt kérte, botlását az elmúlt harminc év elkötelezett és kemény munkája fényében értékeljék, ne vonják felelőségre a hazáját és a politikai közösségét.

„A magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúm után felmerült vádakat – amelyek szerint én Frakcióvezető urat a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlítottam volna – a Frakcióvezető úrnak az interjút követő napon küldött levelemben azonnal tisztáztam” – írta Deutsch Tamás, szintén 2020 decemberében, amikor a néppárti frakcióban aláírást gyűjtöttek azért, hogy vagy kérjen bocsánatot, vagy távozzon.

A magyar európai parlamenti képviselő azt is írja, hogy beszélt telefonon Manfred Weberrel, aki elfogadta a bocsánatkérést.

Illik elfogadni.

Úgyis kiderül, hogy a sértés vagy a bocsánatkérés hagyott nagyobb nyomot. Ez attól is függ, hogy eddig hogyan alakult a viszonyuk.

Lehet-e igaza annak az embernek, aki a megismerkedésünk első pillanatától ellenszenves? – ez örök kérdés az én szakmámban. Ha tárgyilagos szeretnék maradni, márpedig ez a szándék az újságíró egyik fő erénye, szükség van az előítéleteimre, de nem szabad ragaszkodnom hozzájuk. Ez fontos a megismerés és a megértés érdekében, és ahhoz is kell, hogy az írás, még ha véleményműfajban született is, ne ítélkezzen, csak megítéljen. Ez csak annyiban érdekes Márki-Zay Péter hazaárulózó megjegyzésével és a bocsánatkérésével összefüggésben, hogy a szavazópolgár nem újságíró.

Akiknek eddig is szimpatikus volt a független miniszterelnök-jelölt, elnézik neki, hogy olyasmi esik ki a száján, amit mások szoktak mondani.

Az meg kérdés, hogy a baloldali érzelmű ellenzéki szavazók az egész országban úgy viselkednek-e, mint Hódmezővásárhelyen két önkormányzati választáson; magukra veszik-e a politikusaiknak címzett sértést, vagy fogcsikorgatva, de pragmatikusan oda szavaznak, ahova állítólag köll.

Szerintem nem baj, hogy az előválasztás arról is szól, hajlandóak-e az emberek megbocsátani. Ha az ellenzék nyeri a jövő évi országgyűlési választást, úgyis fontos szerep jut ennek az erénynek, hogy ne legyen nagyobb háborúság a mostaninál.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.