Miért nem hívta meg a polgármester az ellenzéki képviselőt az újévi fogadásra?

Publicisztika

Azt kellett volna mondania a gyulai fideszes városvezetőnek: azért nem, mert perben és haragban van vele. De mivel ez nem Görgényi Ernő saját pénzéből tartott magánrendezvénye volt, ezt nem mondhatta. Ezért egyrészt a pandémiára, a zsúfoltságra és az influenzajárványra fogta, másrészt jelezte, nem is akarta meghívni. A valós indokkal adós maradt. A jegyző szerint nem tisztázott, ki a közszereplő.

A legutóbbi, február végi gyulai képviselő-testületi ülésen Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) képviselője azt sérelmezte az interpellációjában, hogy nem kapott meghívót a február 4-i újévi polgármesteri fogadásra. Hozzátette, a felvételek alapján nem volt akkora tömeg, mint az utóbbi években. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen szempontok alapján választották ki a meghívottakat.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester – a hozzá több mint lojális Gyulai Hírlap szerint – válaszában kifejtette: a pandémia óta figyelni kell arra, hogy elkerüljék a zsúfoltságot, ráadásul influenzajárvány is van, ezért idén csak meghívott vendégek vettek részt a fogadáson. A polgármester Gyula városának ötven legnagyobb adófizetőjét, közéleti szereplőket, civil szervezetek vezetőit, önkormányzati intézmények és cégek vezetőit, állami hatóságok és szervezetek vezetőit hívta meg a rendezvényre. Mint mondta, 

Galbács Mihályt azért nem hívta meg, mert nem akarta, a jövőben sem fogja, erre nem is köteles.

Az eset kapcsán nehéz elvonatkoztatni attól, hogy Galbács Mihály a polgármester egyik helyetteseként, gazdasági alpolgármesterként fideszes színekben politizált, de megromlott a viszonya a polgármesterrel. Ahogy annak idején elsőként beszámoltunk a 2019-es őszi önkormányzati választás előtt Galbács Görgényi helyi ügyeiről, vélelmei szerint helyi üzleti körökkel való összejátszásáról tett közzé egy írást. Ezért Görgényi rágalmazás miatt büntetőpert kezdeményezett ellene. Nem sokkal később pedig Galbács tette ugyanezt, mert szerinte egy újságcikkben valótlanságot állított Görgényi arról, hogy őt miért zárták ki a gyulai Fidesz-frakcióból. Első fokon mindketten nyertek.

Másodfokon elfogultság miatt, nem a Gyulai Törvényszék, hanem a kecskeméti másodfokú bíróság ítélkezett. S ugyanúgy döntött a Görgényi kezdeményezte per esetében, ahogy az elsőfokú Békéscsabai Járásbíróság. Amikor viszont Galbács Görgényi elleni magánindítványa került a Kecskeméti Törvényszék elé, akkor minden kecskeméti büntetőszakos bíró rájött arra, hogy elfogult. Utóbb kiderült, azért, mert Görgényi húga bírósági fogalmazóként ott dolgozik. Ám ez csak akkor jutott a bírák eszébe, amikor Görgényi volt a vádlott. Érdekes, amikor vádló volt, ez fel sem tűnt nekik. Így egyelőre a Galbács Mihály kezdeményezte rágalmazási perben még nincs másodfokú, jogerős ítélet.

Így jutunk el ez év február 4-hez, amikor a szokások szerint a polgármester újévi fogadást adott. Kiderült, hogy a korábbi évekkel ellentétben ez most nem nyitott kapus rendezvény volt azon a városházán, amely valóságosan is és szimbolikusan is a város polgáraié. A kiválasztottaknak meghívókat küldtek, a meghívottakról pedig a város vezetője döntött. Ebbe nem fért bele a képviselő-testület tagja, Galbács Mihály. A valódi okokra voltunk kíváncsiak, és arra, hogy mindez rendben lévő-e. Ez ugyanis Görgényi Galbács interpellációjára adott válaszából nem derült ki.

Megkerestük kérdéseinkkel Csige Gábort, Gyula város jegyzőjét. (Csige nem is olyan régen még Kötegyán Fidesz-szervezetének elnöke és fideszes polgármester-jelölt volt.) Egyebek mellett azt kérdeztük, milyen jogszabályokból lehet levezetni, hogy a polgármester interpellációra adott válasza aggálytalan, de azt is, ha a városvezető meghívási szempontjai között közszereplők voltak, akkor ebbe hogyan nem fért bele Galbács Mihály. Arról is érdeklődtünk, ha Görgényi a pandémiára és influenzajárványra hivatkozott, akkor ezzel összefüggésben február 4-én milyen korlátozó intézkedések voltak érvényben. Azt is firtattuk, hogy a városvezető emlegette „zsúfoltság” egyedül Galbácsra vonatkozott-e. Végül azt tudakoltuk, hogy a közösségi helyszínen és adófizetői pénzből megtartott közéleti esemény tekinthető-e a polgármester magánrendezvényének, ahova azt és úgy hív meg, akit és ahogyan akar.

A jegyző válaszaitól azonban sokkal okosabbak nem lettünk. Mint írta, ha konkrét jogszabályt nevezünk meg, csak akkor tudja megmondani, normasértés történt vagy sem. Leírta, tudomása szerint a városban élő vagy itt munkát végző közszereplők nem mindegyikét hívták meg, amihez hozzátette,

a közszereplő sem egzakt fogalom, nem határozható meg pontosan, kik tartoznak ebbe a kategóriába.

Azt elismerte, hogy a pandémia és az influenzajárvány miatt nem voltak február 4-én korlátozó intézkedések, ám úgy interpretálta a polgármester szavait, hogy a zsúfoltság elkerülése érdekében volt az előző évekkel szemben nem nyílt a rendezvény. Végül elismerte, hogy egy ilyen fogadás nem tekinthető magánrendezvénynek, ám álláspontja szerint egy közpénzből finanszírozott rendezvényen is dönthet a szervező, jelen esetben Görgényi, hogy „a rendezvény tematikájától, a terem befogadóképességétől vagy más indokoktól függően kiket hív meg, és kiket nem”.

Azt Csige Gábor nem tisztázta, hogy mely közszerepelőket nem hívtak meg, ahogy azt sem, hogy megítélése szerint Galbács a közszereplők közé tartozik-e. Holott egy önkormányzati képviselő a város legfontosabb döntéshozó testületének tagja. De felmerül a kérdés, miért lettek kétségei a jegyzőnek a közszereplő fogalmáról. S ebbe miért nem fért bele a testület egyik tagja. A zsúfoltságot a szervezők végül olyannyira elkerülték – derült ki az eseményről készült fotókból –, hogy több üres szék volt a teremben. (A „zsúfoltság”-ot a szervezők szemében egyes egyedül Galbács jelentette.) Ha pedig nem voltak és ma sincsenek korlátozó intézkedések, akkor mire fel a túlzott óvatosság? 

A tizennégy fős képviselő-testület másik ellenzéki tagját, a DK-s Leel-Őssy Gábort meghívták. Így ő, ellentétben Galbáccsal, noha státuszuk ugyanaz, a városvezetés szerint közszereplő. Más kérdés, hogy végül nem ment el. (A Fidesz csatolt részeiként helyben számon tartott „civil” szervezet, a Gyulai Városbarátok képviselőit meghívták és ott is voltak.) Azt valóban nehéz lenne állítani, hogy egy közösségi helyen, egy közpénzből megtartott közéleti rendezvény magánjellegű lenne, ezt a jegyző is elismerte. De utána az egyetlen ember, Galbács – több mint nehezen magyarázható – meghívásának elmaradásával kapcsolatban a „rendezvény tematikájáról, a terem befogadóképességéről és más lehetséges más indokokról” ír. Az első kettő, a legenyhébb megfogalmazás szerint is nettó mellébeszélés. Az egyéb indokok lehetséges mibenlétéről viszont nem írt semmit. Pedig talán itt van a kutya elásva.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Görgényi évek óta nem köszön és nem fog kezet Galbáccsal. Aligha kell külön bizonygatni, hogy Galbács képviselősége és mandátuma mögött választók és szavazataik állnak. Ezeket az embereket kellett volna minimálisan megtisztelni az ellenzéki képviselő meghívásával a polgármester újévi fogadására. Mindez azt is jelenti: ha Galbács megjelenik a február 4-i eseményen, mert más forrásból tudott róla, akkor nagy valószínűséggel nem engedik be.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el a polgármester válaszát, ezért arról a testület szavazott, amely 12 igennel elfogadt. A két ellenzéki képviselő maradt ki a nagy egyetértésből. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.