Komoly érv Boda mellett (és Bátaapáti ellen), hogy ott nem támogatja a helyi lakosság (míg Bátaapátin igen) - tanulják már meg, hogy világunkat nem mindig a nyers akarat meg a puszta örömelv mozgatja. Szeretnénk leszakadni a téma demagóg, populista megközelítésérõl - szerintünk egyszerûen kizárt, hogy egy ilyen fontos kérdésben éppen az legyen a döntõ szempont, hogy a leendõ lerakó felett éppen Wekler szõlõi találhatók-e vagy sem, egyébként is, ki szeretné, ha éppen az õ sufnijába gányolnák azt a sok, nyilván rákkeltõ, radioaktív mocskot. Cseppet se zavarjon minket, hogy korábban számos hazai és nemzetközi tudományos mûhely a Bátaapáti melletti gránitrögöt találta legalkalmasabbnak a Pakson keletkezõ, úgynevezett kis és közepes radioaktivitású nukleáris hulladék elsuvasztására s az sem, hogy a magyar állam (bagatell) 13 milliárd forintot költött kutatásra és terep-elõkészítésre. Wekler mérlegel és dönt, majd javaslatot tesz a miniszterelnöknek: végül is nem kizárt, hogy álláspontja egybeesik majd (az általa egyébként korábban korrupcióval vádolt) szakértõk meg a naiv helyi lakosság vélekedésével. (Nem kizárt az ellenkezõje sem.) Habár lapzártánkig vélhetõen teljesülnek majd Wekler szolgálati autóval, asztallal és titkárnõvel kapcsolatos igényei, továbbá személyesen is megtekintette Bátaapátit meg a legendás gránitrögöt (jelentjük: megvolt, mindkettõt az elõre megadott helyen találta), mégis kínoz minket a kérdés: miért pont Wekler? Vajon miért éppen õt találta ideális megoldóembernek Gyurcsány Ferenc s fõként pártja, az SZDSZ? Senkit sem kell emlékez-tetni arra, miként röhögött vagy dühöngött - ízlése szerint - a fél ország az akkori viceházelnök zavaros (tudjuk, többnyire legális) szõlõtárgyú akcióin. Most mégis hagyják, hogy népünk arról találgasson, vajon van-e szoros sztochasztikus kapcsolat présház és gránitrög között. Miért jó, ha azt kell megtippelni: vajon Wekler még mindig összerázkódik-e, amikor a Paks, atom, hulladék szavakat hallja (mint néhány éve), esetleg revideálta álláspontját atomügyben, mi több, egyenesen megszerette a maghasadást, s otthoni körülmények között maga is szívesen csinálna ilyet. Avagy az lenne a személye mellett szóló érv, hogy neve rögvest felmerült a most privatizálandó (máris állítólagos állami megrendelések kedvezményezettjeként emlegetett) Mecsekérc kapcsán? Tudjuk, a látszat sokszor csal - viszont nevezett látszatból is megárt a sok. Elhisszük, hogy kellett valami sarzsit találni ennek a nyilván kedves, szorgalmas, ambiciózus és befolyásos pártembernek. De talán mégsem ezt, mégsem így.
Figyelmébe ajánljuk
Minden nap egy forradalom
A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, lázálomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.
Hogyan lett Mari hajléktalan?
A szerző negyedik novelláskötetének címei inkább verseket ígérnek. A negyven próza között három olyan is akad, amelynek alszövegei, ciklusai vannak.
Japán teaköltemény
A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.
Maximál minimál
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.
Superwoman a falba simul
A szerző harmadik kötete első pillantásra az egymást meg nem értő nemzedékekről szól.
Egy józan hang
Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.
Gázai béketerv: Trump üzletet szimatol
A „mindenki annyit ér, amennyije van” jegyében az Orbán-kormányok nem létezőnek tekintik a legrászorultabbakat
Aktuális értékén
Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?
Támogatott biznisz
Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyományőrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.
Sok alapja nincs az Antifa terrorszervezetté nyilvánításának, de jól mutatja a kormány világnézetét
Ha berobban a szesz
Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.