Wagner Péter

Választás hiányában

Mi maradt Afganisztánból egy évvel Amerika kivonulása után?

  • Wagner Péter
  • 2022. szeptember 7.

Publicisztika

Az Egyesült Államok gyorsan felejti az utóbbi harminc év legnagyobb külpolitikai kudarcát. Egy évvel az afganisztáni kivonulás után már csak egy-egy dróntámadás emlékeztet arra, hogy egykor ők uralták az országot. A Talibán eközben a nemzetközi elszigeteltséggel küszködve felkelő szervezetből kormányzó erővé próbál válni. Afgán viszonyok közt nem is eredménytelenül.

A kivonulás maga a vietnami távozás és összeomlás emlékét idézte fel, és nem alaptalanul. Akkor, 1975-ben Henry Kissinger elképzelése szerint a kivonulás és Saigon bukása között „tisztességes időköznek” (decent interval) kellett volna eltelnie. Ez a két-három éves periódus – gondolta Kissinger – elhalványítaná az oksági kapcsolatot a két esemény között, s ezzel megóvná Amerika hitelességét, és mérsékelné a vereséggel járó megaláztatást. A hazai közvélemény is nagyjából elfelejtené Vietnamot, mire az összeomlás bekövetkezik.

A párhuzam olyannyira nem új, hogy a For­eign Affairs főszerkesztője már Barack Obama korábbi elnöknek is a figyelmébe ajánlotta ezt a lehetőséget. A világ legszegényebbjei között számon tartott közép-ázsiai országból az Egyesült Államok már a 2010-es évek eleje óta próbált távozni, de – ilyen is van – nem tudott. S bár kevesen mertek szembenézni vele, Washington választása két lehetőségre szűkült. Az első: végignézi, amíg a Talibán nagyjából egy évtized alatt elfoglalja az országot – 2015-től az amerikai adatok a felkelők lassú, de biztos térnyeréséről árulkodtak –, miközben a Nyugat elhalmozza az országot fejlesztési és katonai segélyekkel. A második a kissingeri megoldás: nem sokkal a tárgyalásos kivonulás után a demokratikus Afganisztán egyszerűen összeomlik.

De melyik demokrata vagy republikánus politikus merte volna meglépni ezt a külpolitikai öngyilkossággal felérő fordulatot, amely Washington nemzetközi megítélésének lenullázását ígérte? Ehhez egy politikai outsider kellett, aki Donald Trump személyében meg is érkezett. Trump fittyet hányva afgán és nyugati szövetségesei kérésének és szembeszállva a kétpárti washingtoni külpolitikai lobbival, de elfogadva az Egyesült Államok hangosan ki nem mondható cselekvésképtelenségét, 2018-ban Dohában megegyezett a tálibokkal, s addigi afgán szövetségesei feje fölött, néhány üres ígéret fejében 18 hónapos határidővel elkötelezte magát a távozás mellett. A tálibok nem vállaltak békekötést a kabuli (báb)kormánnyal, és nem ígérték a demokratikus normák akárcsak egy részének a megőrzését sem, pusztán annyit, hogy a kivonulásért cserébe nem támadják a nyugati katonákat (bolondok is lettek volna), és azt, hogy az al-Káida vagy más terrorszervezet az ország területéről nem fog támadást indítani az Egyesült Államok ellen. Szerény eredmény ez húsz év háborúskodás, egy ezermilliárd dollárnyi segély és több mint 200 ezer afgán civil, rendőr és katona halála után.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.