A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a múlt héten bejelentette: beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a rendőrség és a fővárosi önkormányzat azon határozatait vitatják, amelyek tervezett budapesti demonstrációjukat megakadályozták. A Magosz eredetileg november 2. és 20. között "valamikor" ezer traktorral kívánta megszállni az Országház előtti középső parkolót és a pesti alsó rakpart egy részét. A rendőrség hatáskör hiányában utasította el kérelmüket, míg a fővárosi közgyűlés koalíciós többsége közterületekre vonatkozó rendeletekkel és hirtelen kirakott tiltó közlekedési táblákkal "helyezte" preventív módon törvényen kívülre a gazdák bejövetelét.
Ha bárki megkérdezi véleményünket a beharangozott tüntetésről, gondolkodás nélkül azt válaszoljuk, hogy az csupán a Fidesz (Orbán Viktor) kifulladt Kossuth téri teadélutánjainak lenne a folytatása más eszközökkel. (Érveket is sorolnánk, de nem ez most a lényeg.) És ha bárki azt kérdené tőlünk, hogy a traktorosoknak joguk van-e erre, gondolkodás nélkül azt válaszolnánk, hogy a törvényes keretek között igen. Például ha nem akadályozzák a forgalmat. És mivel erről vannak már tapasztalataink - tavaly olyan napszakokban pöfögtek a Felvonulási térre, onnan a Kossuth térre, majd vissza, s végül haza, hogy semmiféle fönnakadást nem okoztak (vagy legfeljebb elhanyagolhatót) a főváros mindennapi életében -, minimális jóhiszeműséggel feltételezhetjük, hogy e téren most sem lenne gond.
Érteni véljük a rendőrséget és a Városházát: az előbbi alighanem attól tart, hogy a mostani zavaros helyzetben a traktorból pillanatok alatt veszélyes fegyver is lehet. A fővárosi közgyűlés pedig úgy gondolhatja, Budapesten torkig vannak már az emberek a demonstrációkkal, és a parasztok a lázas szeptemberi meg októberi napok után úgy hiányoznak a pestieknek, mint ablakos tótnak a hanyatt esés - a képviselők csupán azokat a polgárokat védik, akiknek a nevében a várost irányítják.
Ezek a vélekedések és félelmek akár indokoltak is lehetnek - csakhogy az alkalmazott módszerekre távolról sem jogosítanak föl. A hatályos törvények alapján a Magosz szabályosan bejelentett demonstrációját engedélyezni kellett volna (ha nem a Kossuth térre, akkor máshová). Sok mindent lehet mondani - például azt, hogy elavult és ezért rossz a másfél évtizedes gyülekezési törvény -, de nagy sietősen hozott rendeletekkel, a KRESZ-ben ismeretlen táblákkal adminisztratíve korlátozni bárkinek a jogát, nos, ezt felette aggályosnak tartjuk.
Ha a Magosz a Kossuth téren tüntetne, ettől az újságtól nagy valószínűséggel egy jó szót nem kapna, korábbi megmozdulásaikhoz hasonlóan nyilván ezen akciójuk motivációja, politikai iránya is tökéletesen egyértelmű lenne. Ám csak ismételni tudjuk azt, amivel az őszödi beszéd után a "morális válság van"-féle fellengzős dumák ellen érveltünk: a képviseleti demokrácia erkölcse a közösen lefektetett és elfogadott szabályok - mindközönségesen a törvények - tiszteletén és betartásán alapszik; azon az elven, hogy azokon nem változtathatunk pillanatnyi érdekeink szerint. A traktoristák demonstrációja politikai ügy, a távol tartásuk viszont nem lehet politikai megfontolás tárgya.
Az ilyesfajta distinkciót mintha egyre nehezebben volnának képesek megtenni mindkét politikai térfélen. A legnyilvánvalóbb példa erre talán nem is a Magosz-tüntetés körüli hercehurca, hanem a rendőrség október 23-i fellépésének az értékelése. A két, homlokegyenest ellenkező politikai narratívát lapunk beltestében részletesen elemezzük; itt csak arra utalnánk, hogy a józan ítélőképesség jelenleg menthetetlenül vesztésre áll. Hiszen aki szerint a rendőrség jogszerűen lépett föl, az mintha tudomást sem akarna venni arról, hogy történtek túlkapások is. Aki meg azokról az esetekről beszél, amikor a rendőrség minden jel szerint indokolatlanul erőszakosan lépett föl, úgy tesz, mintha a rendőrségi akció összességében is brutális és indokolatlan lett volna. Pedig olyan egyszerű az egész: a rendőrség a jogállam védelmében verte le a zavargásokat, és jogszerű akciója közben - a rendelkezésre álló adatok alapján - nagy valószínűséggel maga is törvényt sértett konkrét intézkedések során. Az utóbbiakat ki kell vizsgálni, s ha bebizonyosodnak a hatósági jogsértések, azokat szankcionálni kell.
Más "logika mentén" egyszerűen nem vagyunk hajlandók gondolkodni. A rációhoz mostanság sokkal jobban kell ragaszkodni, mint korábban bármikor.
