Az LMP választása

  • Tóth Csaba
  • 2016.05.31 18:09

Liberális szemmel – Republikon

Schiffer András távozása mindenképpen pozíciójának újragondolására készteti majd az LMP-t. Az ökopárt eldöntheti, identitásának mely elemeit helyezi politizálásának középpontjába: a globalizációkritikus baloldaliságot vagy a magyar politikában ma relevánsabb „centrizmust”. E stratégiai kérdésre adott válasza a magyar pártpolitika egészének szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír majd.

Schiffer András távozásával az LMP legismertebb politikusát veszíti el. Schiffer politikai teljesítménye kiemelkedő: képes volt egy pártszakadás után is parlamentbe juttatni az LMP-t, és egyben tartani egy nagyon különböző gyökerekkel rendelkező politikai közösséget. Semmilyen szükségszerűség nincs abban, hogy sok városi liberális, Fidesztől leszakadó jobboldali konzervatív szavazó és zöld ügyeket fontosnak tartó választó ugyanabban a pártban találja meg politikai otthonát: ez elsősorban Schiffer következetességét és politikai éleslátását dicséri.

false

Távozása rövid távon aligha tesz jót a pártnak. Ám minden komoly politikai változás egyben lehetőség is: az LMP átgondolhatja – át kell hogy gondolja –, pontosan milyen szavazóknak milyen üzenetet kínál a magyar politikában. Ez pedig az LMP ma létező dilemmájának valamilyen feloldását követeli meg.

Az LMP politikai pozíciója és programjának tartalmi elemei ugyanis ma nincsenek teljesen szinkronban. Az LMP magára mint globalizációkritikus, esetenként rendszerellenes alakulat tekint, amely a rendszerváltás utáni politikai elittel szemben, a liberális kapitalizmus kritikusaként lép fel. A TTIP ellenzése, a következetes fellépés az atomenergia, a génmódosított élelmiszerek és általában a multinacionális tőke érdekei ellen ebbe a tartalmi sorba illeszkedik. E tekintetben az LMP nemzetközi zöld és újbaloldali pártokkal mutat rokonságot: példaképei és szellemi rokanai a Sziriza vagy az „Occupy” mozgalom lehetnek.

A fenti pozíció az európai politikai térben általában markáns baloldaliságot jelent – ahogyan az európai zöld pártok nagy része saját hazájában a baloldallal köt koalíciókat.

false

Az LMP belpolitikai pozíciója azonban ma nagyon kevéssé függ össze a fenti tartalmi mondandóval. Az LMP ma a hazai politikában inkább a „Lehet Más” jelleggel azonosul: az a párt, amely nem kíván sem a Fidesz, sem az MSZP partnere lenni. Ez a pozíció 2010-ben azokat a szavazókat jelentette, akik ugyan elsősorban baloldali-liberális értékekkel rendelkeztek, de nem akarták a szocialistákat választani. 2014-ben az LMP azoknak a szavazóknak jelentett „menekülési utat”, akiknek nem tetszett a nagy baloldali összefogás. Mérések – többek között a Republikon Intézet kutatásai – alapján ma több az egykori fideszes és kicsit kevesebb a baloldali-liberális szavazó az LMP táborában, ám motivációjuk hasonló: nem akarják sem a Fideszt, sem az MSZP-t választani.

Miközben az LMP párttagságában és civil holdudvarában a zöld értékek, a globalizációkritikus attitűd fontos megkülönböztető pontok, a szavazók egészen más okból választják az LMP-t. Az sem kizárt, hogy az LMP választóinak nagy része nincs is tisztában a párt ökopolitikai karakterével. Schiffer András személyén keresztül hitelesítette a többarcú LMP-t: egy személyben tudta a globalizáció- és rendszerkritikus elemeket és a politikai centrizmust – valamint a liberális jogvédelmet – megjeleníteni. Ám távozása után ez az integráció kérdéses lehet.

Hosszú távon ugyanis ez a dilemma nem feltétlenül kerülhető meg. Jó példa erre a menekültválság kezelése. A legtöbb – baloldali – zöld párt szerte Európában befogadáspárti: gyakran zöldpolitikusok a legfőbb ellenfelei a jobboldali konzervatív álláspontnak. A német és osztrák zöldek az utóbbi években pontosan azért erősödtek, mert az ide-oda billegő szociáldemokratákkal szemben markáns – és markánsan befogadáspárti, hazai terminológiában „liberális” – álláspontot vettek fel.

Ezzel szemben az LMP e kérdésben – a politikai centrizmus stratégiája okán – köztes álláspontot igyekezett megfogalmazni: a menekültekre helyezett nyomkövetők felvetése nagyon úgy tűnt, mint ami a kerítéspárti jobboldal és a befogadáspárti(nak tételezett) baloldal közötti pozíciót töltené be. Mindezt úgy, hogy az LMP szavazói a legtöbb, nem pozicionálási ügyben nagyon hasonlóan gondolkodnak a baloldali-liberális pártok szavazóihoz.

Az LMP ma a politikai centrumban elhelyezkedő párt baloldali mondandóval és döntően még mindig baloldali-liberális szavazókkal. A párt – és a magyar politika – nagy kérdése, vajon az LMP milyen irányba indul el: a politikai centrumot akarja bővíteni és elsősorban „egyenlő távolság” pozíciója révén próbál növekedni, vagy erőteljesebbé teszi politizálásának baloldali tartalmát. Az LMP maga minden bizonnyal e kettő kombinációját és integrációját látná kívánatosnak – ám e kísérlet a „két szék közötti” pad alá is juttathatja a pártot. Ugyanakkor ma több dimenzióban is az LMP a leghitelesebb, legkevésbé elutasított párt: bővülési lehetősége mindkét fenti irány mellett adott.

Neked ajánljuk