A hód őshonos a Kárpát-medencében, de mivel vadászták, illetve zsugorodott az élettere, több mint száz évre eltűnt. A kilencvenes évek végén visszaszivárgott, telepítették is. Most van, ahol engedélyt adnak a gyérítésére, máshol viszont többhektáros vizes élőhely kialakításában segít.
Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyarországra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.
Miközben a hajléktalan nők körében kifejezetten gyakoriak a nőgyógyászati problémák, az állami ellátáshoz való hozzáférésük finoman szólva is nehezített. A tavaly október óta működő traumatudatos nőgyógyászati rendelőben az egyszeri ellátásokon túl tartós segítséget és sokszor lelki támaszt is nyújtanak a nehéz helyzetű nőknek.
Húsz év után megszűnik az országos hírű sárvári 24 órás ultrafutóverseny. Szervezőjét kizárták a Sárvári Kinizsi SE-ből, szakosztályát feloszlatták, a számlát egy időre zárolták. A futóközösségekben megosztott hírt valaki így kommentálta: Gyulának nem kellett volna politizálnia.
Munkástelep 1922-ben azért épült föl a puszta közepén, mert a környékbeli gazdáknak munkáskézre volt szükségük helyben. Pokollá is válhatott volna ott az életük, de nem hagyták.
Másfél évtizede a fekete törpeharcsa nevét a Balaton mellett még alig hallották néhányan. Ma meg már ott tartunk, hogy a tavat jobban kell félteni tőle, mint nem is olyan régen az angolnától.
Szeptembertől több ezer ukrán menekült gyerek jelenhet meg a magyar közoktatásban, ám kérdéses, mennyire áll erre készen a rendszer. Március óta civil és egyházi kezdeményezések gondoskodtak arról, hogy e gyerekek magyarul tanulhassanak és értelmesen tölthessék az idejüket, de most már itt az ideje az állami szerepvállalásnak.
