Nőgyógyászati rendelés hajléktalan nőknek

Szégyen nélkül

Riport

Miközben a hajléktalan nők körében kifejezetten gyakoriak a nőgyógyászati problémák, az állami ellátáshoz való hozzáférésük finoman szólva is nehezített. A tavaly október óta működő traumatudatos nőgyógyászati rendelőben az egyszeri ellátásokon túl tartós segítséget és sokszor lelki támaszt is nyújtanak a nehéz helyzetű nőknek.

Két nagy méretű vaskapun és több ajtón is át kell haladni annak, aki a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Dózsa György úti épületének oldalsó bejáratánál megnyomja a „Nőgyógyászat” feliratú kapucsengőt. Valamivel szövevényesebb út, mint amilyenen általában egy nőgyógyászati rendelőbe érkezünk, de nem is szokványos rendelőről van szó. Az ott dolgozók szerint ez a séta jó lehetőség arra, hogy a rendelőbe lépés előtt oldódjon kissé a feszültség azokban a hajléktalan élethelyzetű vagy lakhatási szegénységben élő nőkben, akik akár évek óta nem jártak nőgyógyásznál.

Az előjegyzésre érkező klienseket szociális munkás kíséri át az említett kapukon és ajtókon, hogy aztán az épületbe érve egy nagy méretű freskó is bátorítsa őket: Molnár Dorina dekorációs festő Szőllősy Kálmán Körtánc című nevezetes fotója alapján készített parafrázisán összekapaszkodó nők táncolnak mezítláb a mezőn, némileg a szocialista realizmus esztétikáját megidézve, ami elmondható az alagsori rendelőnek otthont adó épületről is. A rendelő előteréből nyílik a mosdó, amelyben egy vécé és egy üvegfalú zuhanyzó áll. Az állami kórházak mosdóinak színvonalát túlszárnyaló helyiség bármelyik jól menő magánkórházban megállná a helyét – ez egyébként nem véletlen, a rendelőt kialakító építész több magánkórháznak dolgozott már.

A BMSZKI traumatudatos szemléletű nőgyógyászati rendelője a Budapest Bike Maffia (BBM) adománygyűjtő kampányának segítségével kezdte meg a működését 2022 októberében. Egyelőre havi két (hamarosan már három) rendelési napot tartanak, kéthetente péntekenként várják a pácienseket. Hosszú távon mindenképpen szeretnének legalább heti egy rendelést tartani, ez eddig a megfelelő szakemberek hiánya miatt ütközött akadályba. Jelenleg egy magánkórházból érkező nőgyógyász, dr. Héra Anna viszi a rendeléseket Clease Piroska egészségügyi asszisztens segítségével, de már szerződést kötöttek egy újabb szülész-nőgyógyász szakorvossal, aki önkéntesként további havi egy rendelési napot vállal. A hagyományos nőgyógyászati rendelőktől eltérően itt két szociális munkás is jelen van, hogy az ellátás ne csak egyszeri orvosi vizit legyen, hanem az esetleges problémák teljes megoldódásáig végigkísérjék a klienseket – akár egészen az állami egészségügyig, és akár társuló egészségügyi gondokhoz is segítséget nyújtva. Férfi nem léphet be a rendelőbe; ez a fontos alapszabály garantálja a biztonságos teret azoknak a nőknek, akik jó eséllyel a bántalmazás több formáját is megtapasztalták már életük során.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.