A Magyar Narancs bő egy évvel ezelőtt számolt be arról, hogy határokon átnyúló, kiterjedt maffiahálózat szakosodott a kölyökkutyák feketekereskedelmére. A haszon elképesztő, az itthon néhány ezer forintért felvásárolt és a törvényi előarás ellenére a 15 hetes kort el nem ért kutyák Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban már több mint ezer euróért találnak gazdára. A bizniszt az sem akasztotta meg, hogy 2021 májusában a Központi Nyomozó Főügyészség és a rendőrség a Viharsarokban tizenegy helyszínen akciózott, és hogy az ügybe belebukott a Békés megyei főállatorvos, dr. B. P.
A brit közszolgálati televízió legnézettebb csatornáján, a naponta átlagosan 200 millió embert elérő BBC Newson március 3-án a hetente jelentkező Our World (A mi világunk) című műsorban mutatták be az illegális kutyaexportról szóló 23 perces filmet. A BBC forgatócsoportja Magyarországon, Németországban, Belgiumban és Angliában készítette a riportot. Hogy milyen gondosan utánajártak minden információnak, azt jól mutatja, hogy egy évig készült az anyag. A riportfilmben szereplő Markus Gabriella állatorvostól és Némedi Edina állatvédőtől, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány munkatársától megtudtuk, hogy az angol forgatócsoport tavaly februárban, még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt járt Magyarországon.
A BBC-nek sikerült megnyernie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) az együttműködésre, így velük együtt mehettek több helyszíni ellenőrzésre, emellett hazai állatvédőkkel beszélgettek és kísérték el őket olyan piacokra, ahol illegálisan árultak kutyákat. Így jutott el a stáb két püspökladányi kutyaszaporító telepre és a kecskeméti heti vásárba.
Az egyik püspökladányi helyszínen nyilatkozik az angol közszolgálati televízió stábjának Boncz Attila állatorvos, a Nébih ellenőrzésekért felelős egyik vezetője, majd érdekes közjátéknak lehetünk szem- és fültanúi. A riportfilm sok érdekes és elképesztő mozzanata közül is kiemelkedik az a 30 másodperces beszélgetés, amelyet a Nébih szakemberei folytatnak egy püspökladányi kutyaszaporító kapuja előtt – háttal a BBC kamerájának, ám közben bekapcsolva maradtak a mikroportok. Így jól hallatszik, hogy a hatóság emberei mit beszélnek egymással. (A felvételen 3:15-től látható.) A beszélgetés közvetlen előzménye, hogy bent, a telep udvarán uszkárkölyköket találtak, borzalmas körülmények között. „Én is ki vagyok akadva, mint uszkáros, de ez most nem erről szól, viszont őket (a BBC stábját – B. T.) nem engedhetjük be, mert abból botrány lesz” – mondja egy női hang, a többiek pedig helyeselnek. Majd ugyanaz a női hang hozzáteszi: „Ezeket a kutyákat meg kellene nyírni, ki kellene kozmetikázni, akkor mások nem vennék észre, hogy elhanyagoltak.” Boncz Attila egyetértőleg megjegyzi: „Azért beengedni nem kéne, mert neki ez úgysem lesz elfogadható, ezek disznóólak.” (Ez az elcsent és a riportfilmben jól hallható beszélgetés két ok miatt kifogásolható. Egyrészt azért, mert a Magyarországra érkezett és hivatalosan bejegyzett, Nyugat-Európába szállító kutyaszaporítónál tapasztalt valóságot – az együttműködés ellenére – nem akarják az oknyomozó újságírók elé tárni. A hatóságnak aligha lehet ilyen feladata. Másrészt legalább ilyen fontos, hogy ilyen esetekben nem a Nébih joga bárkit, így újságírókat beengedni a helyszínre , vagy ezt megtiltani, hanem a kutyatelep tulajdonosának.)
A másik püspökladányi telepen a tulajdonos határozottan megtiltotta, hogy a tévések bemenjenek a kutyaszaporító telepre. A riportfilmben is szereplő Némedi Edina erről portálunknak elmondta, van egy jókora ellentmondás a történetben. „Ha a tartási körülmények miatt nem engedi be a hatóság a külföldi televíziósokat, akkor hogyan lehetnek rendben a kölyökkutyák hivatalos papírjai?” – tette fel a kérdést.
Markus Gabriella érdeklődésünkre általános érvénnyel kifejtette,
nagyon sok esetben az egészen elképesztő tartási körülmények ellenére sem lépnek fel a hatóságok kellő eréllyel, legyen az települési jegyző vagy Nébih.
Megjegyezte, nincs megfelelő számú állatorvos sem, aki ellenőrizné és figyelemmel kísérné ezeket a kutyaszaporító telepeket, bár azt elismerte, hogy országrészenként jó és rossz értelemben meglehetősen nagy különbségek tapasztalhatók. Némedi Edina állatvédő pedig azzal a megjegyzéssel szállt vitába, ami a püspökladányi kutyatelep előtt hangzott el a Nébih szakemberei között. Véleménye szerint az elhanyagoltság hosszabban tartó folyamat eredménye, amit nem lehet egy kis szőrnyírással orvosolni. Szerinte felháborító, hogy a hatóságok inkább a probléma elfedésén gondolkoztak. Némedi Edina elmondta, éppen a szóban forgó egyik püspökladányi telepről kerültek uszkár jellegű kutyák az Állatmentő Szolgálat illetve az Ébredő Bolygó Alapítvány gondozásába. Az állatok a közel egy éves mentális rehabilitáció után sem tűrik az emberi érintést, zárt térben sem lehet őket megfogni. Elhanyagoltságból fakadó súlyos viselkedészavarral küzdenek.
Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány munkatársa beszámolt arról is, hogy a BBC stábjával tavaly februárban egy kecskeméti heti vásárban jártak. Ez nem az állatvásár napja volt, a jogszabályok ellenére mégis több helyen lehetett kölyökkutyákat kapni. S amint a riportból kiderül, a hozzájuk tartozó kisállat-egészségügyi könyv több ponton hiányos volt, sőt az is kivehető, hogy a sorozatszámot és a lejárati dátumot kisatíroztak a könyvből. A filmjben láthatók olyan korábbi, a Zala megyei Söjtörön készült felvételek, amelyen
egy teljesen zárt faládát nyitnak fel, és kiderül: alatta négy kicsi, riadt, nagyon sovány kutya a saját szinte kővé száradt ürülékén mászkál.
Némedi Edina látott már hörcsögketrecben tartott kutyákat is. Ahogy a BBC-nek fogalmazott, amikor egy ilyen telepre bemegy, akkor „az érzelmeit ki kell kapcsolnia, de a látvány és a szagok így is megszokhatatlanok”. Mindezt sokkolónak nevezi. Beszélt megcsonkított hangszálú kutyákról, akikkel azért bánnak el így, hogy a környéken ne csapjanak nagy zajt; ellés közben lebénult kutyáról, akit azért tartottak, hogy amilyen sokszor csak lehet, kölyköket hozzon a világra.
„A jó gazda gondosságát kell számon kérni minden kutyatenyésztőn és kutyaszaporítón, mert minden állattal egyedileg kell mentálisan és fizikailag is foglalkozni, ez pedig sok ilyen helyen elmarad. Ha nem így történik és elképesztő körülmények között tartják őket, az állatkínzás. Emiatt a Büntető törvénykönyv értelmében akár öt év börtönbüntetés is kiszabható. Ez utóbbira Magyarországon nem látunk elég példát. Az Európai Bizottság kiemelten foglalkozik az illegális állatkereskedelemmel. Jelen pillanatban is átfogó vizsgálatok zajlanak az egész EU-ban” – mondta a Narancs.hu-nak Markus Gabriella. A fültőgyulladás, a gombás fertőzés, a fogkő, a mentális problémák pedig mind arra mutatnak, hogy a szaporítók nem a jó gazda gondosságával járnak el. Fontos megjegyezni, a BBC riportjában nem tenyésztők, hanem a magyar szaporítók szerepelnek.
Az állatorvostól megtudtuk, a riportfilmet a március 3-i bemutató után levetítik majd az angol törvényhozásban, az alsóházban is. „Nagyon sok brit család és ember szeretne egy aranyos kiskutyát, ami azt jelenti, jelentős a kereslet. A kínálat ehhez igazodik. A riportfilm készítőit a valóság feltárása nyomán az a cél is vezérelhette, hogy bemutassák a leendő gazdiknak, milyen állatkínzó módszerek nyomán jut el hozzájuk a várva várt négylábú. Ez elgondolkodtatja az embereket és talán egy lépés lehet afelé, hogy a keresleti oldalon csökkenjen az igény ezek iránt az állatok iránt” – mondta Markus Gabriella.
A szakember végül elmondta, a törvény szerint 15 hetes kor alatt nem lehet külföldre szállítani vagy eladni kölyökkutyát. A franciák ezt 2021 decemberétől úgy szabályozták, hogy nem lehet külföldre vinni azt a kutyát, amelyiknek nincs meg az első végleges foga. Ez nagyon jól ellenőrizhető. A franciák arról számoltak be, hogy mióta ezt a distinkciót betették a törvényükbe, gyakorlatilag nincs problémájuk a hamis korra kiállított útlevéllel.
Elképesztő haszon a kutyaexporton
Az Európai Unión kívüli és néhány kelet- és közép-európai uniós országban kölyökkutyák nagyon olcsón, Magyarországon néhány ezer vagy tízezer forintért kerülnek a nagykereskedőkhöz, akik aztán tízszeres áron értékesítik a négylábúakat a kisállat-kereskedőknek. A gazdához így sok esetben ezer euróért vagy ezer fontért, de sok esetben ennek másfél-kétszereséért kerülnek. A felmérések szerint évente a nyugat-európai jóléti államok kutyabarátai mintegy 8 millió négylábút vásárolnak meg, így sok milliárd eurós üzletről van szó.
Az EU-s tagállamok által jelentett, ebben az ágazatban elkövetett csalások gyanúja miatt az Európai Bizottság és az EU/EFTA országok ( Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), megállapodtak abban, hogy 2022. július 1-jén uniós végrehajtási intézkedést indítanak a kedvtelésből tartott állatok illegális kereskedelmének leküzdésére.
