Hogyan működik a Terrorelhárítási Központ?

Az élalakulat

  • Rényi Pál Dániel
  • 2013.12.14 13:11

Riport

Hároméves a magyar állam első önálló terrorelhárító alakulata. Bár a Terrorelhárítási Központról a nemzetbiztonsági hivatkozások miatt kevés biztosat tudni, megkíséreltük áttekinteni a szervezet felépítését és működését.

A 2005-ös londoni terrortámadás után az Európai Parlamentben (EP) napi téma lett a tagországok közötti szorosabb biztonságpolitikai együttműködés. Egy új terrorelhárító stratégia elfogadása nemcsak 9/11 és a madridi vonatmerénylet - tehát a fundamentalista terror terjedése -, de a magányos elkövetők sokasodása miatt is indokoltnak látszott. 2005 novemberében az EP meg is szavazta az új együttműködési stratégiát. Mint a közösség megannyi befolyásos politikusa, ezekben a hónapokban Orbán Viktor is gyakori vendég volt Brüsszelben, ahol az Európai Néppárt rendszeresen tartott egyeztetéseket az uniós elhárítási stratégiáról. A Fidesz végül Hajdu Jánost, a pártelnök főtestőrét delegálta ezekre az ülésekre.

A Rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának egykori megbízott parancsnoka, a 2002-ben leszerelt kommandós ekkor már három éve dolgozott Orbán mellett. A pártelnök megbízott benne: a Fidesz biztonságügyi igazgatójának is ő tette meg, és egészen 2010-ig maga mellett tartotta mint főtestőrt.

Brüsszeli elbeszélések szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) ötlete először ezekben az időkben merült fel. Hajdu egy olyan szervezet koncepciója mellett tette le a garast, amely nem tagozódik be a rendőrségi struktúrába, és így sokkal gyorsabban képes koordinálni a bevetési egységeket. Orbán segített biztonsági főnökének bejutni a legfontosabb ajtókon, és összehozta őt a biztonságpolitika befolyásos európai szereplőivel. A Gyurcsány-kormányok idején Hajdu többször egyeztetett nemzetközi terrorelhárító szervezetek - köztük az izraeli rendőrség és a kontinensen legfelkészültebbnek tartott német GSG 9 - vezetőivel. Tapasztalatokat gyűjtött és éveken át tanulmányozta modern terrorelhárító alakulatok felépítését és munkáját, s amikor 2010-ben a Fidesz kormányra került, a TEK tervei szinte az utolsó betűig készen álltak.

Kilövés

2010 szeptemberében a vonatkozó kormányrendelet értelmében a TEK a Belügyminisztérium (BM) alá rendelt önálló főigazgatóságként alakult meg. A szervezet főigazgatója egyedül a miniszternek felel, azonos rangban van tehát az országos rendőrfőkapitánnyal és a polgári titkosszolgálat - az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal, a mai Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) - vezetőjével. Belügyi dolgozók tényként beszélnek arról, hogy a TEK kiemelt státusza egyértelműen Hajdu kívánalmait tükrözi. Ezt személyes, illetve szakmai motívumok egyaránt magyarázzák. A személyes ok az, hogy miután 2002-ben távoznia kellett az állományból, Hajdu viszonya megromlott a hatóság vezetésével, és megfogadta, soha többet nem tér vissza a rendőrséghez. (Akkori parancsnoka szerint Hajdu egy kommandós bevetés alkalmával indokolatlanul erőszakoskodott egy gyanúsítottal. Az ügyészségi vizsgálat végül felmentéssel zárult, de addigra a megvádolt őrnagy leszerelt és távozott az állományból.) A későbbi főigazgató már ekkor szerette volna elkerülni, hogy rendőri vezetők utasításainak kelljen engedelmeskedni. Szempont volt továbbá, hogy a rendőri hierarchia ne lassítsa le az új szervezet döntési és ellenőrzési rendszereit.

A TEK önállósága mellett hozott másik fontos szakmai érv az volt, hogy egyedül így lehetett összeszedni a rendészeti szakma legjobbjait. A TEK állományába került dolgozók ugyanis nem kaptak új munkaszerződést - a berendelt nyomozók, kommandósok és egyéb belügyi alkalmazottak továbbra is a rendőrség kötelékébe tartoznak, de vezényléses rendszerben dolgoznak. Így bármelyikük a TEK-hez rendelhető és visz-szavezényelhető anélkül, hogy a főigazgatónak ütköznie kellene az országos főkapitánnyal. (Emiatt formálisan Hajdu mégis visszatért a rendőrséghez dandártábornokként, de a főkapitány ettől még nem utasíthatja őt.)

Az új helyzet már a TEK felállását követő első évben konfliktusokat eredményezett az elhárítás és a többi belügyi szervezet között. Mind a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI), mind az AVH vezetői nehezen emésztették meg, hogy a legfelkészültebb nyomozókról és titkosszolgákról kell lemondaniuk. De volt zúgolódás a honvédelem oldalán is: az elhárítás ugyanis a megalakulását követően szinte azonnal megkapta a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) a Maléter Pálról elnevezett budapesti Zách utcai laktanyát. HM-es forrásunk szerint ez szálka lett a katonai vezetők szemében, akik ezt jelezték is Hende Csaba miniszternek. A TEK különleges helyzetét mutatja továbbá, hogy gazdálkodása is autonóm: a szervezetfejlesztések terén önállóan terjeszti elő pénzügyi igényeit, és ebben csak a miniszternek van változtatási joga. A BM Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztálya lapunknak küldött közlése szerint az elhárító szerv nem minősül hivatali szervezeti egységnek. A TEK idei költségvetésének részletes adatait firtató kérdésünket a BM a TEK-hez továbbította azzal a megjegyzéssel, hogy az "adatigényben foglalt adatokkal a Belügyminisztérium nem rendelkezik".

Az agy

A TEK azonnal közéleti kritikák célkeresztjébe került - nemcsak a főigazgató személye, a jelentős költségvetési juttatások, de a vonatkozó kormányrendelet (295/2010.) és a rendőrségi törvény későbbi módosításaival teremtett jogkörei miatt is. Az új struktúra kezdettől fogva megosztja a rendészeti szakmát. 1989 óta minden kormány elkülönítette egymástól a rendőrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat, nem véletlen, hogy az utóbbi egy időben önálló minisztérium alatt működött. A TEK-kel a bűnüldözői és titkosszolgálati funkciók közelebb kerültek egymáshoz. Krémer Ferenc rendészettudományi kutató szerint ez indokolatlan lépés volt, és fölösleges önálló terrorelhárító központot fenntartani Magyarországon. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő - aki az Együtt 2014-nek is készített szakmai anyagot, tehát kormányzati részrehajlással aligha vádolható - más véleményen van. Szerinte a terrorizmus új formái és kihívásai miatt nagy szükség van arra, hogy a bevetési egységek és a titkosszolgálati információgyűjtés között folyamatos kommunikáció legyen. Míg korábban az elhárítási feladatok szétszóródtak a titkosszolgálatok és a rendőrség különböző egységei között, addig az új struktúra sokkal hatékonyabb és gyorsabb működést tesz lehetővé. "Ezt a világ minden részén 8-10 éve így szervezték át."

A TEK legfontosabb feladatai három csoportra oszthatók, e területekért három külön igazgatóság felel. Az államfő, illetve a miniszterelnök személyes védelmének felelőssége a Köztársasági 'rezredtől a TEK személyvédelmi igazgatóságához került át. (Az őrezred 2013 januárjával meg is szűnt.) A TEK első körben nagyjából 650-700 főt vett fel állományba, de ez a szám három év alatt ezer körülire bővült; közülük ma hozzávetőleg 150-170 beosztott - testőr, sofőr, informatikus, logisztikai szakember - dolgozik a személyvédelmi részlegen. A közjogi méltóságok biztonságán túl ők biztosítják a külképviseletek és diplomaták védelmét is. Rendészetszakmai szempontból vitatható, hogy ez miért a terrorelhárítás hatásköre, de ennek a szervezethez rendelt további jogosultságokhoz mérten alig van jelentősége.

A TEK legalapvetőbb feladata megelőzni és elhárítani az országot, illetve annak állampolgárait fenyegető terrorcselekményeket, és felderíteni az ilyen akciókra készülő egyéneket, csoportokat. (A rendőrségi törvény nevesít is eseteket: az elhárítás dolga például a kritikus infrastruktúrák felügyelete, szükség szerint a közlekedési járművek hatalomba kerítése vagy az emberrablásos esetek kezelése.) Az ehhez a munkához elengedhetetlen háttértudást a felderítési igazgatóság biztosítja. Ezen a részlegen úgy 300-350 belügyi alkalmazott dolgozik, akik többségükben az NNI, más rendőrségi nyomozati szervek, továbbá a katonai hírszerzés és a polgári titkosszolgálatok kötelékéből kerültek a TEK-hez. Az itt dolgozók adják a magyar belügyi szürkeállomány legjavát - ennél pontosabbat nem tudunk róluk, mert közérdekű adatigénylésünkre válaszolva a TEK főigazgatója nem járult hozzá a személyi állomány összetételének ismertetéséhez. A Narancs belügyi forrásokból ugyanakkor úgy értesült, hogy főként az AVH és a rendőrség életvédelmi, illetve szervezett bűnözés elleni osztálya sínylette meg az átcsoportosításokat.

Messze a felderítési igazgatóság tevékenysége generálta a legtöbb politikai vitát (erről részletesen A törvény homálya című keretes írásunk szól). Ebben kulcsszerepe volt a rendőrségi törvény 2010. decemberi módosításának is, amely feljogosította a TEK-et, hogy céljai érdekében titkos adatgyűjtést és megfigyelést folytasson. Ezáltal az elhárítás bármely hatóságtól, állami szervezettől, de akár biztosítóktól, bankoktól és egyéb szolgáltató cégektől is kérhet bizalmas vagy üzleti titoknak minősülő adatokat. (Ehhez 2012 előtt ügyészi beleegyezésre is szükség volt, de e megkötés alól a TEK azóta mentesült.)

A test

Az információkat a felderítési részlegen gyűjtik és rendszerezik, itt készülnek az elhárítási koncepciók és a TEK titkos akcióinak tervei is. Idén még egy 18 főt foglalkoztató külön internetfigyelő egységet is létrehoztak. A felderítés kommunikál a nemzetközi elhárító és titkosszolgálati szervezetekkel, és innen irányítják a nemzetközi elhárítói tevékenységet is. Hivatalos elhárítói funkcióit ugyan mind az AVH, mind a katonai titkosszolgálat megőrizte, de e szervek - szakemberek és infrastruktúra hiányában - három év alatt másodrangú szolgálatokká váltak.

A TEK a rendőrség jogosultságai közül lényegében egyedül nyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkezik. Egy minisztériumi forrás arról beszélt a Narancsnak: ez döntően Pintér Sándor közbenjárására alakult így, a miniszter ugyanis komolyan tartott attól, hogy amennyiben a TEK túl széles jogosítványokat kap, a belügyi hierarchia meginoghat. Erre végül nem került sor, és így "nem lett az országnak két párhuzamosan működő rendőrsége". A nyomozó hatóságok és a felderítési igazgatóságok között szükségszerű az állandó kommunikáció, a TEK ugyanis papíron csak az adatok begyűjtésére és rendszerezésére jogosult. Hivatalosan a felderítés az NNI-nek ad át dokumentációkat, és a rendőrség nyomoz - jellemzőbb azonban, hogy a kapitányságok a TEK segítségét kérik operatív műveleteikhez. Kezdettől fogva súrlódásokat okoz viszont, hogy az elhárítás "átcsábította" a rendőrségtől a legjobb nyomozókat.

A TEK leglátványosabb munkáját a műveleti igazgatóság irányítja - itt landoltak a rendőrség különleges szolgálatainak korábbi feladatai. Az "ököl" ma már országosan 400-450 embert jelent. A rohamcsoport - vagy ahogy egymás közt hívják, a "rocsosok" - az ország legfelkészültebb bevetési emberei. A megyei alapon szerveződő rendőrséggel szemben a TEK az adóhatósághoz hasonlóan regionális központokba tömörül. Budapesten hat darab 24 fős bevetési egység állt fel, Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, Szombathelyen, Győrben, Pakson, Pécsett és a Ferihegyi reptéren pedig egy-egy TEK-es kommandó van. Csak idén 139 új bevethető kommandóssal bővült a TEK, de gyarapodtak a vidéki kirendeltségek felderítő részlegei is.

A műveleti alakulatokba bekerülni piszok nehéz: a jelentkezők egyhetes fizikai és többnapos pszichológiai felmérésen esnek át. A többség az utóbbin akad fenn, a kommandó ugyanis különleges felkészültséget igényel. Állandóan bevetésre késznek kell lenni, ha helyzet van, öt percen belül el kell hagyni a laktanyát.

Amikor nincs akció, folyamatos a tréning. A TEK működését ismerő forrásunk szerint a különböző egységek naponta összesen 3-4 fegyveres műveletet hajtanak végre, ami becslések szerint az elmúlt három évben 500-600 elfogással végződött akciót eredményezett. (Mivel a munkavégzés statisztikái minősített adatok, ezek egy része sosem kerül nyilvánosságra.) A szám magasnak tűnhet, de ma már a műveleti egységek végzik a korábban a teljes rendőrségre testált fegyveres akciók zömét is: rázós esetekben a kapitányságok egyből a rohamcsapatok vezetőit keresik. A becsült mennyiségbe tehát nemcsak az elhárítói munka tartozik, hanem mondjuk egy késes fenyegetésbe torkolló családi viszály vagy egy maffiajellegű bűncselekménnyel gyanúsított illető - például Jozef Rohác vagy Portik Tamás - bíróságra kísérése is. A pszichés terhelés miatt gyakoriak a váltások: egy "rocsos" általában 24 óra munka után 72 órát pihen az újabb műszak előtt. Nem véletlen az sem, hogy a kiemelt kockázatokkal szembesülő műveleti csapatok bérezése a legmagasabb.

Ignis vs. Aston Martin

A TEK-en belül a bruttó bér 200 ezer forinttól 966 ezerig terjed, a fizetések átlaga bruttó 450 ezer forint. Ez soknak tűnhet, főleg, ha mellé tesszük a Piac és Profit tavalyi összesítését, miszerint egy rendőr bruttó átlagfizetése 192 ezer forint. De azt is érdemes látni, hogy egy rohamcsoportos 2009-ben nagyjából nettó 150 ezer alapbért kapott, ami mellé jó esetben hazavitt 70 ezer forint veszélyességi pótlékot - ezzel általában kevesebbet keresett, mint a nyomozók vagy a rendőrség hivatali dolgozói. Az ellentmondásról egy lapunknak nyilatkozó rendőrségi nyomozó fogalmazta meg a lényeget: "Nem az a 400 ezer forint sok, amit a TEK-esek hazavisznek. Aki az életét kockáztatja nap mint nap, az keressen is enynyit. Csakhogy nem ő találkozik először egy utcai krízishelyzettel, hanem a józsefvárosi járőr. Aki viszont örül, ha 90 ezret megkeres."

A megalakulás évében 3 milliárd forintból kezdődtek a fejlesztések. 2011-ben a TEK már 12,7 milliárd forint költségvetési forrást kapott, míg 2012-ben 10,4 milliárd, 2013-ban pedig 13,4 milliárd forintot szavaztak meg az elhárításnak. A büdzsék bő kétharmada bérköltségekre megy el. (Hajdu még 2011-ben mondta el a Népszabadságnak, hogy összesen egymilliárd forinttal emelték a 6,9 milliárdos bérösszeget ahhoz képest, amennyit a hivatásos állomány tagjai korábban a titkosszolgálattól vagy a rendőrségtől kaptak.) A kiadások fennmaradó hányadát jórészt beruházásokra - fegyver- és gépjárműbeszerzésre -, kisebb arányban dologi kiadásokra - ruházat, lőszer és védőfelszerelés beszerzésére - fordítják. Tarjányi Péter szerint a beszerzések maximálisan indokoltak voltak: a rendőrség különleges szolgálatát kiszolgáló eszközállományon ugyanis 1991 óta semmiféle fejlesztés nem történt. 2005 óta sztorik tucatjai születtek arról, hova amortizálódott a készenléti infrastruktúra. Használtak a Szovjetunióból maradt fegyvergarnitúrákat és olyan védőeszközöket, amik tizenöt-húsz évvel ezelőtti technológiát képviseltek. Előfordult, hogy a bevetésiek csak "bikázással" - külső akkumulátorról - tudták beindítani a rendőrdzsipet, hogy az elkövetők nyomába eredhessenek. A sajtóban elsősorban az Audi Q7-esek, illetve a gyakorlatozásra szánt repülőgép beszerzése keltett feltűnést, de a személyvédelmi eszközökön és a fegyverarzenálon túl korszerű hírszerzői technológiákat és titkosszolgálati eszközöket is vásároltak.

A beruházások szükségességét a terrorfenyegetettség mélységének ismerete nélkül nehéz megbecsülni. Az uniós elvárások miatt azt is nehéz felmérni, mennyire szükséges valóban, hogy a TEK világszínvonalú elhárítási technológiákkal rendelkezzen. Ami biztos, hogy a TEK fontos láncszeme lett az Atlas Network néven ismert európai uniós terrorelhárító hálózatnak. A nemzetközi együttműködés keretében ma már magyar egységek oktatják a légi járművek hatalomba kerítésénél alkalmazandó megszakítási technikákat, illetve a túszhelyzetben alkalmazható leggyorsabb, mobil életmentő egészségügyi beavatkozások módszereit.

A belügyön belüli feszültség forrása az, hogy mindeközben a rendőrségi infrastruktúrában - amit, ha a teljes állományt vesszük, közvetve 35 ezer rendőr használ - az elmúlt három évben semmiféle fejlesztés nem történt, sőt alapvető dologi kiadásokra sem futja. "Ha tizedikére elfogy a boríték, akkor vagy veszünk saját zsebből, vagy a hó végéig már nem küldünk ki végzést" - szemléltette a helyzet abszurditását egy rendőrségi nyomozó. Az autólopások felderítésével foglalkozó részlegen arra panaszkodnak, hogy "sokéves Suzuki Ignisekkel kell Aston Martinokkal versenyezni".

Belügyek

A rendőrség adósságai évről évre duzzadnak, ráadásul a Belügyminisztérum Varga Mihály megtakarító csomagja miatt 8,7 milliárdos zárolást volt kénytelen lenyelni. Nem csoda, ha a rendőrök szemében nem vette ki jól magát, amikor Hajdu idén februárban külön elment a Miniszterelnökségre Lázár János államtitkárhoz, hogy az állomány bővülése okán járuljon hozzá egy újabb, közbeszerzés nélkül lefolytatott, 728 millió forintos autó- és 270 milliós telefonbeszerzéshez. A rendőri állományban e nélkül is elég nagy a feszültség: a ciklus elején elfogadott semmisségi törvény óta "papírunk van róla, hogy aki rendőr, hazudik", és a rendvédelmi dolgozók nyugdíjrendszerének átszervezése sem aratott osztatlan sikert. (Erről bővebben lásd: "Senki nem áll a helyünkre", Magyar Narancs, 2011. május 20.)

"Egy átlagjárőr évente 35 lőszert gyakorolhat el. Egy TEK-es napi százat. Ez alapján valóban úgy helyes, hogy a TEK-es megy éles akcióba, nem a járőr. De ettől a rendőrök még frusztráltak, mert a híradásokból az a látszat keletkezik, mintha ők folytatnák a bűnüldözést is. Pedig a bűnözőket mi kaparjuk ki a föld alól" - jellemezte a helyzetet némi keserűséggel a hangjában a BRFK állományába tartozó forrásunk.

Tavaly Pintér Sándor is szembekerült Lázár Jánossal, miután az államtitkár kezdeményezte, hogy a szakszolgálatok - köztük az AVH - felügyelete a Belügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez kerüljön. Noha ebben a vitában a TEK nem vett részt, ez már a sokadik pofon volt a belügynek, ahol korábban sem nézték jó szemmel, hogy az elhárítás évről évre szélesebb jogosítványokat kap. Pintér azonban nem hagyta magát, és - oldalán Papp Károly országos rendőrfőkapitánnyal - támadásba lendült. Rendőrségi források legalábbis ezzel magyarázzák, hogy a belügyi vezetés a Készenléti Rendőrség (KSZ) kötelékébe csoportosította legfontosabb erőforrásait, és tavaly nyáron a közrendvédelmi egységet összeolvasztották az NNI-vel. Ide kerültek a megszűnt Köztársasági 'rezred személyvédelmi szakemberei is, így ma már összesen közel ötezer rendőr van a készenlétieknél. A hvg.hu néhány hete arról írt, hogy a KSZ-esek különleges helyzetbe kerültek a rendőri állományon belül; az értesülések szerint egyedül a KSZ kötelékébe tartozók kaptak szóbeli ígéretet arra, hogy túlóráikat az év végén forintokra válthatják. Ezzel párhuzamosan a KSZ várhatóan további feladatköröket vesz át a budapesti főkapitányságtól. Ezt belügyi források úgy értelmezték, hogy Pintér és Papp megpróbálják erőforrásaikat a KSZ-hez csoportosítani, hogy valamiképpen ellensúlyozzák a privilegizált helyzetbe került TEK térnyerését.

Az ország politikai megosztottsága miatt a TEK-ről és általában a terrorelhárítás szükségességéről nehézkes valódi rendészetszakmai vitát folytatni, és ez várhatóan így marad egy esetleges kormányváltás esetén is. Hajdunak és kollégáinak ráadásul nemcsak a belügyi hierarchián belül kellene megvívni a harcukat, Harangozó Tamás, az MSZP rendészeti kérdésekben illetékes politikusa ugyanis nemegyszer beszélt már arról, hogy amint arra lehetősége lesz, a szocialista párt feloszlatja az önálló elhárító szervezetet.

A törvény homályában

A Btk.-ban a terrorcselekmény fogalma egyértelmű: ilyet követ el az, aki megzavarja az alkotmányos rendet, illetve bármily módon megfélemlíti a lakosságot. A TEK feladatai jól körülhatároltak, a felderítés érdekében felhasználható eszközökre vonatkozóan azonban a rendőrségi törvény módosításai homályosabb elvárásokat tartalmaznak.

A többi rendészeti szervhez hasonlóan bizonyos esetekben a TEK is gyűjthet külső engedélyezés nélkül titkos információkat. Beépülhet közösségekbe, követhet célszemélyeket, alakíthat álcégeket, vagy tettetheti azt, hogy drogot vásárol. A kérdések inkább a külső engedélyre köteles információgyűjtési technikák körül sorjáznak - ilyen a lehallgatás, a bepoloskázás, levélfiók-feltörés, a lakások "észrevétlen" átkutatása vagy a titkos GPS-elhelyezés. A Narancs által megkérdezett egykori TASZ-jogász, Hüttl Tivadar szerint a TEK jogosultságai utóbbi téren komoly alkotmányossági aggályokat vetnek fel. Míg a szakszolgálatok munkája során mindig az erre szakosodott bírók döntik el, hogy valaki bepoloskázása, lehallgatása, lakásának átkutatása nemzetbiztonsági szempontból indokolt-e, addig a TEK nem minden esetben köteles bírói engedélyért folyamodni titkos információk beszerzése előtt. A TEK például "Magyarország nemzetbiztonsági érdekei érvényesítésének elősegítése érdekében" megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak, ennek érdekében pedig az igazságügyi miniszter engedélyével is folytathat titkos információgyűjtést. Ez minőségileg alacsonyabb alkotmányos garancia a bírói engedélynél. Hüttl szerint ez a megoldás alkotmányellenes, és szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Az alacsonyabb alkotmányos garanciát ráadásul az sem magyarázza, hogy egyes terrorfenyegetettségek felismerésekor vagy egy akció elindításakor döntő jelentőségű lehet a reakcióidő: Hüttl szerint ugyanis a bírói engedély ilyenkor utólag is érvényesíthető. A TEK alkotmányellenes működése miatt - mások mellett - tavaly nyáron Alkotmánybírósághoz fordult az Eötvös Károly Intézet is: beadványuk szerint "az, hogy a terrorizmust elhárító szerv bírói kontroll nélkül, pusztán miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelni bennünket, az alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogunk sérelmét okozza". Szabó Máté akkori ombudsman tavaly a belügyminiszternél kezdeményezte a nemzetbiztonsági törvény vonatkozó passzusának megváltoztatását - eredménytelenül.

Hüttl fontosnak tartja kiemelni, hogy nemcsak a TEK, de a többi adatgyűjtésre jogosult szerv - köztük a rendőrség és a titkosszolgálatok - tevékenysége sem transzparens. Ez egyes megfigyelési eseteknél adatvédelmi okokkal indokolható, az már kevésbé, hogy e minősített adatok statisztikailag miért nem megismerhetők. (Az tehát, hogy egy adatgyűjtő szerv adott évben hány alkalommal folyamodott adatgyűjtés okán bírói vagy miniszteri engedélyhez, és hányszor kapott erre zöld jelzést.) A Narancs közérdekű adatigényléssel fordult a TEK-hez a statisztikai adatok megismerhetőségéért, ezek kiadását azonban a főigazgatóság az információs önrendelkezésről, illetve az információszabadságról szóló 2011. törvényre hivatkozva megtagadta, mondván, hogy a "titkos információgyűjtés során szerzett adatok, beleértve magát az információgyűjtés tényét, valamint az információgyűjtés engedélyezését, minősített adatok".

 

Emlékezetes akciók

2011. június 7., Pattaya, Thaiföld: A TEK az NNI-vel közös akcióban egyhetes tárgyalásokat követően, váltságdíj megfizetése nélkül kiszabadít emberrablók fogságából egy 26 éves magyar állampolgárt és családját.

2011. október 10., Vecsés: A TEK munkatársai közel száz lőfegyvert foglalnak le egy vámszabad területen. Mint kiderült, a hatástalanított fegyverek Londonból érkeztek repülővel a Z világháború c. film magyarországi forgatására. Az illetékes Dunakeszi Rendőrkapitányság korábban kiadta az engedélyt a "színházi kellék fegyverek"-re, de a TEK-esek szerint a gépfegyverek könnyen élesíthető állapotban érkeztek az országba. Lőfegyverrel való visszaélés miatt nyomozás is indult, de azt a rendőrség végül 2011 februárjában megszüntette.

2012. április 6., Kulcs, Fejér megye: A tetthelytől nem messze, egy mocsaras területen fogták el a TEK emberei azt a 24 éves ámokfutót, aki alig valamivel korábban egy bozótvágó késsel brutálisan végzett négy családtagjával. A rendőrség riasztotta a műveleti egységeket, mert az első információk lehetséges túszejtésről szóltak.

2012. április 27., Deir ez-Zór, Szíria: Ismeretlen szabadcsapatok túszul ejtettek két magyar dolgozót az ország északkeleti térségében. A túszok 14 hónapon keresztül 12 különböző helyen raboskodtak különböző terroristacsapatok fogságában, mire a TEK egységei - tárgyalásos úton, szír hatósági együttműködés mellett - kiszabadították őket.

2012. augusztus 13., Damaszkusz, Szíria: A Szíriai Szabad Hadsereg fegyveres csapatai túszul ejtettek három magyar exrendőrt a szír főváros közelében. Kilencnapos tárgyalássorozat végén a TEK embereinek sikerült kiszabadítaniuk, majd Libanonon keresztül hazahozniuk őket. A budapesti sajtótájékoztatón a TEK főigazgatója két mondat között jól hallhatóan odasúgta az épp nyilatkozó szabadult túsznak: "Mondjál kevesebbet, akkor nem tudnak belekötni!"

2012. szeptember 12., Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem: A TEK legmókásabb rajtaütése során 40 - mesterlövészekkel is segített - kommandós rohanta le azt a vegyészhallgatót, aki egy gólyafeladat keretében Luke Skywalkernek öltözve, játék lézerkarddal és pisztollyal a kezében ült be a napi biokémia-órára. Társai értesítették az egyetemi rendészetet, és ők riasztották a hatóságokat.

2013. július 26., Szigetszentmiklós, Pest megye: Éles akció végén ártalmatlanította egy TEK-es egység azt a férfit, aki előbb fegyverrel megfenyegette, majd túszul ejtette tőle külön élő feleségét, később pedig rálőtt annak új élettársára. Hajdu János később, a Magyar Hírlapnak adott augusztusi interjújában ezt nevezte meg a TEK eddigi legjelentősebb szakmai sikereként.

Neked ajánljuk