Bécsben, de magyarul játsszák a Meseország-darabot

  • narancs.hu
  • 2023. március 19.

Sorköz

A gyermekvédelmi törvény miatt ezt 18 év alattiaknak Magyarországon nem lehet bemutatni.

Bábokkal és élő szereplőkkel állította színpadra a SVUNG – Bécsi Magyar Színház a Meseország mindenkié című gyűjtemény három meséjéből készített átiratot – írja a Telex.

A darabot Bécsben mutatták be.

A lap emlékeztet, hogy a kisebbségek elfogadásáról szóló mesekönyvet itthon a jobboldal bírálta, Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa nyilvánosan ledarálta, Demeter Szilárd pedig feloszlatta miatta a Petőfi Kulturális Ügynökség fordítástámogatási kuratóriumát, mert a bolognai gyermekkönyvvásáron az ügynökség pultjára kitették ezt a mesekönyvet is. 

A könyv – nem csak ennek a reakciónak, hanem az értékének is köszönhetően – nagy siker lett, eladási rekordokat döntött, és sok nyelvre lefordították. 

A 2016 óta működő független színtársulat számára Pille Tamás rendező és a könyv szerkesztője, Nagy Boldizsár közösen választott ki három mesét, ezeket állították színpadra, a szexuális másság, a fogyatékkal élők és az etnikai hovatartozás témáját érintve.

A premiert szombaton tartották. A közönség egy része Budapestről érkezett, a nézők többség azonban bécsi magyar. Kevés gyereket lehetett látni a nézőtéren.

Pille Tamás a hírportálnak azt mondta, a magyar gyermekvédelmi törvény miatt ezt az előadást Magyarországon gyerekeknek nem lehet bemutatni, csak felnőtteknek. 

„Ha egy fesztiválon egy koncerten elhangzik egy vulgáris szó, azt hallhatja egy gyerek, de a háromfülű nyúl történetét nem hallgathatja meg. Ha mégis bevinné valaki a gyerekét magával egy ilyen előadásra, az olyan lenne, mint a disznóvágás az ’50-es években. Olyan ez, mint amikor a ’80-as években jöttek az emberek Bécsbe a pornóújságért.

Most az oson titokba ide, aki meg akarja nézni a háromfülű nyulat a gyerekével” 

– nyilatkozta a rendező.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.